Végre egy jó hazai reklámverseny!

hip.jpgMúlt hét szerdán rendezeték meg a Hipnózis reklámversenyt, ami a második legnagyobb hazai fesztivál. Sokan persze már azt is megkérdőjelezik, hogy egyre is minek van szükség, hiszen itt semmi más nem történik, minthogy a közepes vagy annál gyengébb hazai reklámszakma tömjénezi magát. Ez a poszt nem erről akar szólni, nem akarok ezzel a vélekedéssel vitába szálln. Már csak azért sem, mert szerintem teljes félreértésről van szó, mert ezeken a versenyeknek épp az a célja, hogy a rangjára emelje a kreativitást, és a reflektorfényt a kevés igazán jó kampányra irányítsa, és azokat példaként mutassa be. Én is azért írok a Hipnózisról, mert szeretném a pozitívumokat kiemelni, és hozzájárulni ahhoz, hogy jövőre még jobb legyen. 

A díjátadó gála helyszíne a Tesla volt, ami szerintem kifejezetten jó választásnak bizonyult. Korábban furcsa módon a hazai versenyek velejárója volt, hogy mindenki a büfé előtt összpontosult, bent, a nagyteremben zajló ceremóniára pedig csak azok mentek be, akik az adott kategóriában érintettek voltak. Az Arany Penge ezt úgy oldotta meg, hogy a díjátadó idejére bezárta az italpultot, a Hipnózis pedig úgy, hogy egy olyan helyet választott, amiben van színpad, de nem egy hagyományos nézőtéren, hanem a hely központi helyén, vagyis aki bejött, az ott volt, és részese volt az etének, ha akarta, ha nem.

A másik pozitívum a profi körítés és lebonyolítás volt, gördülékenyen ment az egész (dicséret érte a Kreatív csapatának, akik idén az Epicával való együttműködésnek is hála nagyon összekapták magukat), talán csak az elején volt egy kis zökkenő, amikor a zsűrielnök szerette volna összefoglalni a gondolatait a zsűrizésről és a beérkezett anyagokról. Sajnos nem volt igazán jól hallható Nagy Bálint beszéde, és ő is azt hiszem túlizgulta a dolgot, de valahogy mindenki inkább csak azt várta, hogy pontot tegyen a beszéd végére. Pedig annak fényében, hogy milyen munkát választott a zsűri az év kreatív termékének, utólag igencsak kíváncsi lettem volna a mondanivalójára, mert a választás bizony sok kérdést felvet.

A harmadik pozitívum, a verseny lényege, maguk a reklámok voltak. Jó volt nézni, hogy a bemutatott, kategóriagyőztes anyagok között több nemzetközi szinten is kiemelkedő munka született. Az is jó érzés volt, hogy a közönség szemmel láthatóan és füllel hallhatóan örült ezeknek a kiemelkedő teljesítményeknek, valahogy olyan érzésem volt, mintha a szakmai féltékenység csillapodófélben lenne, és mindenkiből előbújt volna egy kis közös büszkeség. Mintha megértették volna, hogy ez, amit látunk, a hazai reklámszakma közösen elért teljesítménye, és annak is lehet örülni, hogy ha egy adott kampányt ugyan nem mi találtunk ki, de mégiscsak a mi kicsit savanyú, kicsit sárga reklámszakmánk termelte ki.

Kifejezetten erős kampány volt a DDB a Nyitottak vagyunk alapítványnak készített "Love Songs" elnevezésű kampánya, amiben ismert szerelmes dalokban cserélték ki a nő neveket férfi nevekre, így állva ki a homoszexuálisok elfogadásáért. Már akkor elismerően biccentettem, amikor a Y&R és  Lego Store közös kampányát, a Margitszigetre megépített Lego mellszobrokat megláttam, és a most látott anyag is meggyőzött arról, hogy még sok díjat nyerhet ez a munka. Büszkén láttam az én ügynökségem, az ACG a nők elleni erőszak ellenes kampányát, a Nekem is fájt, amihez szintén sok reményem fűződik még. A Greeenromm Herosz állatotthonnak készült vírusfilmje nem csak a ciukiság overload miatt működik, a Café unicefes kampánya és a Kirowski Vörös Keresztnek készített intsa ötlete is figyelelemre méltó.

Jó volt újra végignézni az Operaháznak készült imidzsfilmet, amiben újra és újra lehet izgalmas részleteket felfedezni, és mindig arra késztet, hogy megint elmenjek egy előadásra. Mind ötletben, mind kivitelesézben erős volt a Tesco mobilalkalmazásnak és a Tesco Rubik-kocka promóciójának készült film. Itt jegyezném meg, hogy év ügyfele díjat nem adtak át, de én biztosan nekik adtam volna, annyi jó és sokrétű kampány (film, mobil app, digitál kampány), amit a Tesco készített, pláne abban az iprágban, ahol árzabálók verekednek a kicsi árakkal, miközben Badár Sándor bárgyú mosollyal bíztatja a nagy piros gombot megnyomó Mautner Zsófit, duplán elismerésre méltó. Az év ügnyöksége címet megszerző DDB (ezúton is gratulálok nekik) Volksagenes kampányai is jól sikerültk, bár a kuponos ötlet nekem már elsőre is amolyan "Mátyás kirány okos lány" ötletnek tűnt (van is benne újszerűség, meg láttam már érzetem is van tőle egyszerre), és a mekis kampányok között is voltak kiemelkedő darabok. Az egyetlen igazi hiányérzetem viszont éppen ezekhez kapcsolódik. Szeretem az ötletet, szép, kerek munka, gyönyörű kivitelezéssel, de azt igazából még most sem értem, miért a Meki filmjei lettek az év kreatv terméke, én biztosan nem ezt küldtem volna egy nagy nemzetközi megmérettetésre. De ez az én megítélésem, nem kell vele foglalkozni, és nem is szeretném, ha negatív lenne a poszt kicsengése. Mert a lényeg, hogy jó volt ott lenne, jó volt azt érezni, hogy reklámos vagyok, köszi mindenkinek, aki ehhez bármilyen módon is hozzájárult! Előre a végtelenbe és tovább! (A posztba csak néhány munkát tettem be, a többit megtaláljátok a Kreatív online-on)

 

Címkék: hipnózis hungarikum reklámsverseny

2015.05.11. 14:09 reklámbuzi 2 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

http://addict.blog.hu/api/trackback/id/tr567446682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tattoo Designs · http://besttattoarts.blogspot.com/ 2015.10.06. 01:19:56

Beküldök valami semmit hátha kapok valamit :D

Terápiás csoport

addict blog on Facebook

A reklám helye

Keress állást az addicton!

Ajánló

Friss anyag

site statistics