A múlt héten példátlan "szigorral" csapott le ismét a Gazdasági Versenyhivatal, amely a korábban már megbüntetett OTP, Erste, Citibank és a K&H után ezúttal a Budapest Bankot és a Raiffesient meszelte
el. A büntetés súlya alatt azonban minden valószínűség szerint nem fog megroppanni egyik pénzintézet sem, hiszen a 12 illetve 9 millió forintot zsebből kipengetik majd. A büntetés oka egyébként az, hogy a hitelkártyáik hirdetéseiben a bankok
2002 óta folyamatosan félrevezették ügyfeleiket, akiknek figyelmét nem hívták fel kellőképpen a hitelkártyakonstrukciók veszélyeire, vagyis a lényeget szokás szerint elbújtatták az apró betűs részben. A hirdetésekben elmondták ugyan, hogy a felvett hitel csak akkor ingyenes, ha az egész összeget visszafizetjük a 45 napos határidőig, az azonban csupán elektromiszkóp alatt látszott, hogy ha valaki mondjuk 500.000 forintotért vásárolt a hitelkártyájával, és abból 499.000-et a határidő lejárta előtt szépen vissza is csengetett, attól még a bank nem a fennmaradó 1000 forint után számította fel az akár 30-40%-os kamatot, hanem a teljes összeg, vagyis a félmillió után. Persze nincs mit csodálkozni ezen, hiszen a legtöbb vállalat az ilyen "ártalmatlan" kis trükkökből él. A reklámfilmebkben majd kiverik a képernyőt a felénk röpködő kamatok és az ingyenmilliók, az ördög meg téli álmot alszik az apró betűvel írt sorok között.
Mivel az egyik megbírságolt bank épp a múltkor már emlegetett Tömör professzor keresztapja, gondoltam én is a szakértőhöz fordulok, és megnézem, mit mond erről nekünk a prof. Hiszen őt sokan úgy állították be a hozzászólásokban, mint a kisemberek védőszentjét, aki egyfajta modern Robin Hood-ként küzd a tájékozatlanság ellen. De sajnos csalódnom kellett, mert az ördögöt Tömör professzor sem akarja előcsalogatni a képernyő aljára zsúfolt jogi szövegből. A
hitelkártyás epizódban annyira leköti az energiáit a hitelkártyának, mint monern bőségszarunak és az "Amit ma megvehetsz, ne szalaszd holnapra" carpedíem-ízű életfilozófának a dicsőítése, hogy épp csak egy erőtlen figyelmeztetésre futja az erejéből. A GVH által vitatott lényegi infrmációt sajnos már nem tudja közölni a fogyasztókkal, újabb bizonyítékát adva ezzel annak, hogy a professzor nem társadalmi érdekeket szolgál, hanem a különféle banki szolgáltaások promotálásával kőkeményen piacot épít.
Persze az is lehet, hogy a GVH volt a rosszindulatú, és a bankban nem is akarták félrevezetni az ügyfeleket. Csupán annyi tötént, hogy amikor az ügyfelek az ügyintézőt kérdezték, hogy ingyenes-e a hitel, ő reflexből bólogatott, ahogy azt a bólogatós kutyás trainingen tanulta, vagy éppen bőszen pá-pá-pázott, és nem hallotta a kérdést. Félreértés ne essék, nem akarom a Raiffeisent bűnbaknak kikiálltani, hiszen semmivel sem rosszabbak bármelyik versenytársuknál, sőt a 242-437%-os uzsorakammattal dolgozó Providenthez képest apostoli szegénységet fogadó ferenceseknek tűnnek. Csak nem szeretem, ha duplán vagyok hülyének nézve.
Címkék: bank