Sokan felkapták a fejüket, amikor a konzervatívként számon tartott Wall Street Journal 1991-ben egy cikkben a meleg közösséget egyszerűen csak "álompiacnak" nevezte. Pedig ez a jelző igencsak illik a homoszexuálisok, biszexuálisok és transz-szexuálisok (gay, lesbian, bisexual and transgender, vagyis GLBT) piacára. Hogy miért? Gondoljunk csak bele. A melegek többsége vagy egyedül él, vagy olyan párkapcsolatban, ahol a háztartásban két kereső van, viszont egy gyerekre sem kell költeni. Ennek következtében sokkal magasabb az átlagkeresetük, több szabadidejük van, aktívabbak, többet mozdulnak ki otthonról, többet szórakoznak és utaznak mint egy hétköznapi család. Nem is olyan rég még beszélni sem volt illő róluk, manapság azonban óriási cégek keresik a kegyeiket. Ez nem véletlen, hiszen a becslések szerint csak az Egyesült Államokban mintegy tizenötmillió meleg él, akik évente 660 milliárd dollárt költenek el. Egész egyszerűen nem lehet megkerülni egy ekkora költőerővel bíró csoportot, figyelmen kívül hagyásuk gazdasági öngyilkosság lenne.
Mivel az átlagosnál sokkal többet utaznak, nem csoda, hogy az utazási irodák voltak azok, akik az elsők között alkalmazkodtak az újkeletű piaci kihívásokhoz. Egyes irodák már elég korán, a 90-es évek elejétől kezdve a meleg közösségre specializálódtak, és külön nekik szervezett utakkal igyekeztek a kedvükben járni. Ennek a folyamatank az eredménye az is, hogy az egyik legnagyobb online szállásfoglaló rendszerben, a booking.com-on ma már teljesen természetes, hogy a hoteleknél külön számon tartják, hogy az mennyire "gay friendly". Persze a nagy cégek sem hagyhatták figyelmen kívül ezt a rendkívül erős fogyasztói csoportot, az American Airlines például 1994-ben hozta létre külön üzletágát és weboldalát Rainbow néven, ahol kifejezetten a melegek igényeire szabott utazásokat kínálnak.
Divatcégeknek egyenesen kötelező volt efelé a célcsoport felé is nyitniuk, hiszen ezen a piacon még nagyobb a tét. Nem csoda, hogy az első reklámban elcsattant meleg csókért a Dolce&Gabbana divatcég a felelős. Filmjükben (lent) egy srácot látunk, aki akaratlanul is divatot teremt a kezén lévő két órával, pedig csak az autótszerelő barátjáét tette a csuklójára, akinek a spot végén egy csókot ad. A Levi's sem maradt sokáig adós egy melegeket célzó reklámfilmmel. Az 501-es modell újrapozicionálásakor készítettek egy filmet a hagyományos, heteró fiataloknak egy csini lánykával, amely itt található, de leforgatták ugyanezt egy jóképű, izmos sráccal is, ami pedig itt nézhető meg. Nem akarok most minden ebben a témában készült reklámot felsorolni, mert ahhoz az egész blog nem lenne elég. Csak jelezni szeretném a piaci folyamatokat, amelyek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a meleg közösséget igenis figyelembe kell venniük a reklámozóknak, ha nem akarnak elveszíteni egy tőkeerős, az átlagosnál jóval hedonistább életvitelű, így sokkal többet költő csoportot. A világ másik részén a cégek többsége a homofóbia helyett inkább a profitot választotta, és ennek következtében nagyon komolyan számol a melegekkel. Ha tetszik, ha nem, ugyan inkább a távoli, mint a közeli jövőben, de nálunk is ez várható. Nehéz idők várnak a homofóbokra.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
