Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Régóta tervezem, hogy írok a hazai reklámszakma egyetlen valamire való lapjáról, a Kreatív magazinról. Ehhez jó apropót szolgáltatott most az arculatfrissítés, amin a hónap elején zavarták keresztül a lapot. Kezdjük azzal, hogy egy reklámszakmai magazint szerkeszteni nem lehet egyszerű feladat. Egyrészt mivel egy szakmai kiadványról van szó, az elsődleges a tartalom, ami olyan szövegközpontú elrendezést igényel, ami nem vonja el a figyelmet a mondanivalóról. Másrészt viszont a Kreatív mégiscsak a reklámszakma lapja, ezért nem engedheti meg magának a szürkeséget, elavultságot, hiszen jó példával kell elöljárnia, és design tekintetében is útmutatónak kell lennie.
Nehéz mindkét kívánalomnak megfelelni, ami a Kreatívnak eddig nem is sikerült maradéktalanul, az utóbbi időben viszont egyre több pozitív jel mutat afelé, hogy jó irányba változik a lap. Ilyen bíztató jel a már említett redesign is, ami modernebbé, vidámabbá és nem utolsósorban áttekinthetőbbé tette a lapot. Persze a pöcök mint vezérmotívum - ami hol belevág egy szövegboxba, hol szövegbuborékszerűen kilóg belőle - nem forradalmi találmány, de legalább jól néz ki, szemben a lap korábbi kissé elavult és túlságosan statikus megjelenésével. Bár nem a legmodernebbek, a választott új betűtípusok kellemesek, jól olvashatóak, és a címek tördelése is elegáns. Az oldalidézetek is hasznosak, bár a kiemelésen belüli kiemelést csöppet túlbonyolított megoldásnak tartom.
Ami személy szerint nekem nem tetszik, az az újság képválasztási gyakorlata. A nagy riportok esetében az újság komoly hazai fotóművészekkel dolgozik, aminek - többek között a borítón - meg is látszik az eredménye. A legtöbb cikket azonban többségében képügynökségektől vásárolt stock fotókkal illusztrálják, ami önmagában nem lenne baj, de a választásnál sokszor nem a legszerencsésebb darabokat sikerül megtalálniuk. A hangszóróval egymás fülébe kiabáló öltönyösök, a konzervből és madzagból készített telefon, vagy a látványosan unatkozó irodista nem ad semmit az összhatáshoz, sokszor inkább elvesz belőle. Ezeket a poros és erőltetett képeket jobb lenne saját készítésűekre cserélni, vagy ha arra nincs keret, egy kicsit jobban odafigyelni a válogatásnál, és túrni egy fokkal hangulatosabbakat.
Ami a tartalmi részt illeti, érződik a magazinon, hogy igyekeznek egyszerre szakmaiak lenni, de közben azért megfelelni a névválasztásban is jelzett kreativitás igényének. Ezen a téren is történtek előrelépések, de van még min javítani. Jó gondolat volt például, hogy minden számban megszólaltatnak egy nemzetközi nagyágyút, aki elmondja véleményét a reklámokról, egyúttal egy kis bepillantást enged a nemzetközi trendekbe. Ez jó. Nagy hiányossága viszont az egész hazai reklámújságírásnak, hogy a reklámkritika mint olyan alig létezik. Ez rossz. A lapban gyakorlatilag egyedül Román Balázs vezető szerkesztő ír használható és olvasható kritikákat, a feladatot többnyire inkább átpasszolják külsősöknek. Egy rovatban ügynökségi kreatívok minősítik egymás munkáját, ami általában megmarad a nagyon politikus, ártalmatlan ténymegállapítások és jópofa szófordulatok szintjén. Egy másikban jónevű publicistáknak adnak teret a reklámokkal kapcsolatos gondolataik kifejtésére. Az egyik ilyen újságíró Tóta W. Árpád, akinek a megszokott színvonalú írásai szórakoztatóak ugyan, de hiányzik belőlük a szakmaiság, sokkal inkább egy a tévé előtt ülő fogyasztó háborgásait tükrözik. A másik kiszemelt Para-Kovács Imre írásai sem rosszak, de valójában nem is nevezthetőek igazán kritikának, inkább csak publicisztikák, amelyek legtöbbször csak nagyon lazán kapcsolódnak a reklámhoz. Pedig a szakma tisztulásához, fejlődéséhez elengedhetetlen lenne egy fórum, ahol a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig büntetését.
De nem szaporítom tovább a karaktereket, mert ha mindenről írni akarnék, az egész blog betelne. Amiről nem esett szó - és szép számmal van ilyen - azt remélem, hogy a kommentekben majd kitárgyaljuk. A lényeg, hogy a Kreatív jó úton indult el, de a végállomásig még van hátra jónéhány kilométer.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.