Alapvetően elég hülye ötlet a film végén futó stáblistán hirdetni, pláne annak a leges legvégén. Ilyenkor 100 esetből 99-szer senki sincs már a teremben, aki meg ott van, az csak a mobilját vagy pénzét keresgéli az üres széksorok között. Persze, ha valaki mégis elolvassa az ott elhelyezett reklámot, az nagyot fog röhögni, mivel pont ebből az életigazságból indultak ki a szerintem kifejezetten vicces hirdetés készítői, hiszen aki képes egy stáblistát végigolvasni, az tényleg nagyon betűéhes lehet. Ha pedig egy embert elért a poén, az hazamegy, és elmondja a haveroknak, akik legközelebb már úgy ülnek be a moziba, hogy direkt vadászni fognak rá. Szóval mégsem teljesen hülye ötlet ez. A poént nem akarom lelőni, de mivel a film végén a hirdető logója nem vehető ki igazán, annyit azért elárulok, hogy a múltkori, szintén jópofa online kampány elkövetője, a New Zealand Book Council áll a dolog mögött.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
