Ha annyi Arany Dobverőm lenne, ahányszor ez a mondat elhangzik az emberek szájából, akkor én lettem volna az Év Ügynöksége Portorozsban. Pedig bizony régen sem volt Gyulaiból a kertítés, a legtöbb esetben csak a memóriánk szépíti meg a korábbi történéseket. Na meg persze, hogy önkéntelenül is ahhoz az időhöz vonzódunk, amikor fiatalok voltunk. Ennek az országos közhelynek a kiforgatására épül az AMF Nyugdíjalap reklámfilmje, ami arra igyekszik rávezetni a nézőket, hogy nem érdemes nosztalgiázni, mert azzal csak becsapjuk magunkat. Inkább nézzünk előre, bízzunk a jövőben, és persze kezdjünk el takarékoskodni.
Csupán az angolul kevésbé beszélők kedvéért mondanám el, hogy az ötletes filmben a narrátor arról beszél ábrándos, visszavágyódó hangon, hogy régen minden jobb volt. Akkor még mindenütt lehetett dohányozni, minden sarkon volt még telefonfülke, senki még csak nem is hallott a pizzáról, az otthoni feladatokat még másképp osztották fel a szülők, és nem kellett milliónyi csatorna műsorát fejben tartani. Persze a jól hangzó mondatok alatt ezekkel teljesen ellentétes történéseket látunk, ami jól mutatja be, hogy is szépíti meg az emlékezet a régi dolgokat. Persze ez is csak egy szar film, hiszen a régi szép időkben még a reklámok is jobbak voltak. A blogról nem is beszélve.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
![[brief.blog rovat:] KHB: Csontot a kutyának](https://m.blog.hu/ad/addict/image/.external/.thumbs/6bbec1e2860ca0b6ce012db8c9bf93a7_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
