Sokakkal beszélgettem erről, és nagyon megoszlanak a vélemények a kérdésről. Az egyik táborba tartozók enyhe optimizmusuknak adnak hangot, mondván tavaly sok pozitív dolog történt a reklámszakmában. Először is olyan reklámkampányok születtek, amelyek sok párbeszédet generáltak nemcsak a szakma képviselői, de a fogyasztók között. Lehet, hogy sokaknak nem tetszik Emese, Szőke kapitány, Rózsa-Robin vagy éppen a CIB állatorvos, de talán éppen ezeknek köszönhetően az átlagemberek rég nem foglalkoztak annyit a reklámokkal, rég nem voltak ilyen jó véleménnyel az itthon készült anyagoról, mint most. Szerintük az is mutat valamit, hogy egy sereg hazai reklámügynökség végre nemzetközi sikereket ért el. A Kirowski, a Leo Burnett és az Ogilvy munkái is rangos nemzetközi elismeréseket zsebelhettek be. Ez ugyan még nem az alagút végének fénye, hanem csak egy oda betévedt szentjánosbogáré, de legalább felderengett valami a sötétségben. Ők a sok újonnan született reklámversenyt és reklámdíjat is pozitívumként, a reklámok nagyobb elfogadottságának, elismerésének jeleként értelmezik, és a reklámtémájú blogok, rovatok és cikkek növekvő számának láttán is elégedetten csettintenek. A Médiaúnió létrejöttét, a MEH esélyegyenlőségi kampánysorozatát is komoly eredménynek tartják, és a változás egyértelmű jelének veszik.
Mások persze épp a pozitívumokban látják meg a negatívumokat. Ők arra mutatnak rá, hogy a nagy népszerűségnek örvendő reklámkampányok elhibázott stratégiára épülnek, már ha egyáltalán van mögöttük stratégia, és olyan ötletek és megoldások teszik őket népszerűvé, amelyeknek az adott termékhez vagy szolgáltatáshoz semmi közük sincsen, így abból a hirdető vajmi keveset profitál. Ők a nemzetközi reklámdíjak hallatán csak legyintenek, és scambotrányt, önpromót vagy szerencsés és egyszeri véletlent emlegetnek, ha pedig az újonnan léátrehozott hazai díjakra terelődik a szó, azonnal nevetőgörcsben törnek ki. Az évvégén bedőlő team példáját is figyelmeztető jelként értékelik, mondván a reklámügynökségek hamarosan komoly gondba kerülhetnek, pláne ha egyszer valaki tényleg a körmükre néz, és elkezdi megpiszkálni az ide-oda csúszkáló borítékok intézményét. A társadalmi célú reklámokkal kapcsolatban megjegyzik, hogy a MEH reklámjai nem tudják ellensúlyozni azokat a százmilliókat, amiket a kormány mosolygó gyerekere, meg a Benned van szlogen a választók fejébe verésére költött, és a Médiauniót is csak egy látszatprojektnek tartják.
Kíváncsi vagyok, ti hogyan értékelitek az évet, és milyennek láttátok 2008-at a reklámok szempontjából? Javult a helyzet? Romlott? Vagy minden maradt ugyanolyan szar? Kattintsatok a válaszokra, és kiderül, hogy felcsillant-e valami halvány remény a hazai reklámparketten.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
