Amikor ilyen bevállalósabb reklámokat látok, mindig vérzik egy kicsit a szívem, mert tudom, hogy annak ellenére, hogy valójában tökéletesen ártalmatlanok, nálunk egy cseppnyi esélyük sem lenne arra, hogy túlverekedjék magukat az első ügyfélkörön. Attól a gondolattól, hogy a fogyasztók a terméket valami "negatív" dologgal, jelen esetben a káromkodással párosíthatják minden ügyfél hátrahőköl, keresztet vet, és rosszallóan csóválni kezdi a fejét. Pedig ez a film is jól mutatja, hogy lehet egy ilyen eszközt is úgy használni, hogy az ne legyen sem öncélú, sem visszataszító. A filmben például - kisípolva ugyan - , de megdöntik az egy reklámra jutó káromkodások világcsúcsát, mindezt azonban úgy teszik, hogy az emberben nem maga a csúnya beszéd, hanem a termék fő tulajdonsága, annak tisztasága és legfeljebb a főhős hihetetlen, szétdurranni készülő főnökfeje marad meg. Az a váltás, ahogy egyetlen korty gyümölcslétől varázsütésre megváltozik, megtisztul egészen szuper, én csak emiatt megnéztem vagy négyszer. Nézzétek meg ti is, különben pi∆%!n lesztek rúgva!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
