A múltkor, amikor csak hirtelen felindulásból írtam egy reklámdilemmás kérdést, megígértem, hogy erről a kampányról még részletesebben is fogunk beszélni. Már csak azért is megkerülhetetlen a UPC új kampánya, mert az ügynökségváltást követően ez az első anyag, ami kijött, vagyis könnyen lehet, hogy ez volt az az ötlet, amivel megnyerték a néhány hónapja kiírt és akkoriban nagy port kavaró tendert. Nemcsak a UPC korábbi ügynöksége volt kíváncsi az új reklámokra, hanem az egész szakma, hiszen mindenki látni szerette volna, hogy milyen egy tendergyőztes UPC-anyag. A várakozások tehát nagyok voltak, nézzük, sikerült-e megfelelni nekik.
Az első húzás mindenképpen jól sikerült. A kampány indításaként ugyanis, még az ATL megjelenések előtt kiszivárogtattak egy hosszabb, kicsit bakis, de talán épp ettől hiteles verziót a legkülönfélébb internetes médiumoknak (én nem kaptam, Bástya elvtárs már le van szarva?). Az elküldözgetett videók betaláltak, mindenki azt kezdte el találgatni, ki állhat Bazsó és Winkler poénkodása mögött, és amikor kiderült, hogy a két indexes újságíró a UPC új kampányarca, bizony volt nagy meglepetés. Akkor is azt gondoltam, és ezt most is tartom, hogy ha már celebet kellett választani, akkor ők ketten nagyon jó döntés voltak, hiszen az internetből nőttek ki a mainstream médiába, így hiteles és ismert arcok.
Az persze már más kérdés, hogy valóban két új celeb kilóra való megvétele volt-e a legjobb lépés a UPC részéről a kommunikáció megújítására, ami ráadásul egy kicsit úgy hat, mintha a Szőke-Badár páros visszasírása vagy megfiatalítása lett volna a cél. A recept szemmel láthatóan ugyanaz volt, mint a korábbi kampányoknál. Szórakoztató vagy annak szánt filmekkel akarják demonstrálni, hogy a UPC mindent megtesz a szórakoztatásért (Lám, nekünk még a filmjeink is szórakoztatóak!). Ez szerintem elég necces dolog, mert az, hogy egy film szórakoztató legyen, ma már alapvető elvárás egy reklámfilmtől, így nem biztos, hogy a nézők ennek különösebb jelentőséget tulajdonítanak, és keresik majd benne az üzenetet, ami a szerelős sorozattal ellentétben most meg sem jelenik a filmek végén. A Szőke-Badár filmekhez hasonlóan ezúttal is a két főhős személyisége és a rögtönzött szövegek hivatottak szórakoztatni. A két ezeröcsi mindent meg is tesz, hogy vicces legyen, de ehhez (mint az a Bazsóval készült plastik médiás interjúból is kiderül) az ügynökségtől a páros nem sok segítséget kapott.
A filmek hangulata nem rossz, de valahogy 20 másodpercbe szerkesztve már a poénok sem ülnek annyira, mint az első, vírusként terjedő videóban, ahol a meglepetés sokat hozzáadott a hatáshoz. Nincs igazából idő felfogni, hogy mi is történik, és azoknak, akik nem ismerik a két szimpatikus félőrültet, nem biztos, hogy lejön az egész szituáció humora. De nem akarom már most az elején ekézni az egészet, hiszen eddig csak két film ment le, és még akárhová fejlődhet a koncepció. Inkább nézzük meg, ti hogy vagytok velük. Visszasírjátok Szőke kapitányt meg a szerelőket, vagy hálásak vagytok, amiért Winklerék kitekerték a Waldorf rongybabák nyakát?
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
![[brief.blog rovat:] KHB: Csontot a kutyának](https://m.blog.hu/ad/addict/image/.external/.thumbs/6bbec1e2860ca0b6ce012db8c9bf93a7_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
