Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Először is szeretném leszögezni, hogy a Greenpeace szervezettel semmi bajom, annak célkitűzéseivel messzemenőkig egyetértek, és az ebben a kampányban feszegetett témában is igazat adok nekik. Ha egy multi olyan lépésre szánja el magát, amely beláthatatlan következményekkel járhat, a civileknek igenis minden eszközt fel kell használniuk, hogy ezt megakadályozzák. Ha erre a nyilvánosság mozgósítását látják a megfelelő eszköznek, akkor ezt kell elérni, és olyan kampányokat szervezni, készíteni, amelyek felhívják a figyelmet az ügyre. De nem olyat mint amilyet a hazai Greepeace-nek sikerült elkövetnie Bódi "Wakeboard" Sylvi főszereplésével. Hogy miért nem?
Mert ha egy ügyet népszerűsíteni szeretnék (márpedig az Északi-sark természeti épségének megőrzése és ennek kapcsán a Shell bojkottálása egy fajsúlyos ügy), akkor olyan embereket kell felkérni annak képviseletére, akivel a célközönségem azonosulni tud. Olyan endorsert kell keresni, aki hitelesen tudja bemutatni a problémát, mert maga is kapcsolódik ahhoz, van hihető és releváns véleménye arról. Már ezen az első ponton csúnyán elhasal a kampány, hiszen Bódi Sylviről a fotóin, dubai megszólalásain, Kedves "Orange Ways" Ferivel folytatott exkapcsolatán kívül legfeljebb a lakásfelújítása kapcsán hallunk, eddig ritkán szólalt meg környezetvédelemmel kapcsolatos témákban. Úgy hangzik a szájából az egész, mintha csak egy újabb suta próbálkozás lenne a részéről, hogy bekerüljön egy vágókép erejéig a Reflektor magazinba, vagy negyed hasábot írjon róla a Story. Végig azt vártam, hogy a kisiskolás módon, egy hatéves kislány gesztusaival kísért, álmérgesen elmondott szöveg után jön majd a Tabu tv logója,esetleg előugrik Jáksó László, kezében egy Kész átverés pezsgővel és jót nevethetünk az egészen. Amikor viszont a Greenpeace megjelent, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy ez az ő megbízásukból készült, és ezt ők felvállalhatónak tartják.
Nem is mennék bele olyan részletekbe, mint hogy egy 645 Ci BMW hogy jön a környezettudatossághoz, vagy hogy miért markolássza a medvejelmezbe bújt statiszta fenekét a mi Szülvink, és miért pacsiznak a végén olyan boldogan. Az egész koncepció bántóan hiteltelen, átgondolatlan és sablonos, ami teljesen félreérti vagy lenézi a célcsoportot. És itt ne jöjjön nekem senki azzal a marhasággal, hogy hiszen beszélünk róla, tehát a reklám jó. Nem, nem jó, mert nem a Shellről, nem az alap problémáról beszélünk, hanem a kampány vállalhatatlan színvonaláról. Ha csak ez lett volna a cél, akkor sokkal nagyobb nézettséget lehetett volna elérni a YouTube-on, ha Sylvi néni a macival nem pacsizik, hanem egy vad szexjelenetet forgat egy hatalmas, olvadó jégyhegy tetején, kezében egy Északra mutató iránytűvel és egy piros alkoholos filccel áthúzott fésűkagylóval. Pedig lehetett volna ehhez találni egy hitelesebb arcot az ügynek, vagy ha már valakinek Bódi úrnő volt az álma, ahhoz meg egy jobban működő koncepciót, amitől nem lenne olyan érzete az embernek, hogy két hét múlva ennek az ellenkezőjét is elmondaná a művésznő, ha a Shell eleget kínálna neki. Sajnálom az egészet, mert ez csak árt a Grenpeace-nek is, sokkal jobban kellene figyelniük a renoméjukra, sokkal jobban kellene figyelni arra, hogy mit gondolnak róluk az emberek.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.