Nem is olyan régen még teljesen elfogadott volt a dohányreklámok mindenféle formája, amelynek „köszönhetően“ a gyerekek is lépten-nyomon találkozhattak cigarettahirdetésekkel az utcán vagy akár a tévében. Így utólag már ez is furcsának tűnhet, pedig semmi volt ahhoz az időszakhoz képest, amikor a dohánylobbi mindenféle kontroll nélkül hirdethetett. Ennek egyik legdurvább példája az 50-es évekből származó reklám, amelyben Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki ajánlja jó szívvel mindenkinek a Winston cigarettát. Amíg Vilma és Irma a ház körül dolgozik, Frédi egy kis pihenőre hívja barátját az egyik ház tövébe. Béninek azonban jobb ötlete támad, és egy hanyag mozdulattal egy doboz Winston cigit vesz elő a zsebéből, és megkínálja vele Frédit. Ezután kedélyesen heverésznek tovább, békésen eregetve a füstöt Bedrock házai között. Nagyszerű kis darab, kár, hogy nem jutott el hozzánk korábban. Sas István csinálhattott volna belőle néhány magyar verziót. Mondjuk el tudtam volna képzelni, amint Süsü meggyújtja a Kóbor királyfi kezében a Szofit, esetleg a Kiskirályfival egy vackorfa alatt titokban rágyújtanak egy Symphoniára, de Dr. Bubó is megkínálhatta volna két beteg között Ursulát egy Munkással.
Kutatkodás közben még egy érdekességre is rábukkantam. A dohánycégek gátlástalanságára, illetve az akkori viszonyokra és közvélekedésre jellemző példa az alábbi, szintén az 50-es évekből származó kisfilm is, amelyben maguk az orvosok népszerűsítik a dohányzást. A kissé dokumentaristára vett reklám végkövetkeztetése, hogy a legtöbb orvos Camelt szív, ami ugye nem lehet véletlen, hisze ennyi orvos nem tévedhet. Ugye ismerős a séma. Egy kissé szelidítettebb formában ugyan, de ez a meggyőzési technika még ma is tetten érhető, amikor például 10 közül 9 fogorvos a Signalt ajánlja. Milyen praktikus lenne ötvözni a kettőt, a fogorvos például két szippantás között a páciens szájába kukkantva örvendezhete: „Szép sárgák a fogaid Laci!".
Címkék: film morbid
