Illat 18 éven felülieknek
Mivel tavaly mi is beszámoltunk a megszületéséről, azóta talán mindenki hallott már a meglehetősen lényegretörő, Vulva fantázianevű illatszerről. Ennek lényege, hogy a gyártó és a reklámok ígérete szerint éppen azt tartalmazza, amit a neve ígér, vagyis egy üvegcsényi punciillatot. Az akkor még kissé kamunak tűnő termék azóta is él és virul, a tulajdonossal éppen most készült egy interjú annak kapcsán, hogy egy tévéreklámmal is jelentkeztek a napokban. Szokásaikhoz híven a reklámfilm is meglehetősen profánra sikeredett, hiszen a parfüm "készítési folyamatába" nyerhetünk bepillantást, és azt látjuk, ahogy a jóképű srác átszellemülten szagolgatja egy csinos lány, egy szobakerékpár ülésén hagyott khm... illatát. A film 18-as karikáért kiált, pedig a termék honlapján található galériához képest még piarista lánykollégiumi hangulata van. Én nem próbáltam még rendelni a kamaszfiúk és kopaszodó agglegények álmából, így azt sem tudom megmondani, hogy kamu-e az egész vagy sem. Ha közületek volt már valakinek dolga az illatszerrel, vagy biztos forrásból tudja, hogy átverés az egész, akkor azt ossza meg velünk.
via:copyranter
Marihuánát reklámoznak a Times Square-en
Nem akármilyen hirdetésben gyönyörködhetnek azok, akiket szerencséjük a Times Square-re vezérel a következő 2 hónapban, ugyanis a CBS egyik hatalmas kivetítőjéről gigantikus marihuánalevelek mosolyognak majd le rájuk. A marihuánafogyasztás legalizálását szorgalmazó reklámot a NORML nevű nonprofit lobbiszervezetnek köszönhetjük, akik szívós munkával elérték, hogy a CBS kitegye a mindössze 15 másodperces, eléggé minimál, hang nélküli animációjukat a világ legjelentősebb köztéri reklámhelyére. Itt milliók láthatják majd az üzenetet, de ennél is fontosabb, hogy ennek köszönhetően százmilliók fognak olvasni, hallani róla a különféle médiumokban.
A NORML egyébként nem a marihuána ártalmatlanságáról akarja meggyőzni az embereket, helyette azzal érvel, hogy az 1920-as évek alkoholtilalmához hasonlóan a tiltás a marihuána esetében sem vezet eredményre és csak új Al Capónékat szül. Szerintük, ha legalizálnák a zöldet, akkor az 30 milliárd dollárnyi adóbevételhez juttatná az államot, ráadásul további 15 milliárdot lehetne megtakarítani a bűnüldözésre költött összegből. Elég merész érvelés, aminek valóságtartalmát én nem is próbálnám megítélni. Viszont az, hogy egy ilyen üzenettel legálisan a köztérre lehet menni, mindenképpen említésre méltó. Mit szólnának idehaza a hatóságok, ha például a Sugár oldalán lévő kivetítőn szeretne valaki ilyet elhelyezni?
via:adfreak
Szeretnéd, ha lefotóznának a Burger Kingben?
Have it your way! - hangzik a Whopper szlogene, arra bíztatva a vendégeket, hogy kérjék úgy a hamburgerüket, ahogy ők szeretik. A Burger Kingnél ugyanis elvileg bármit kérhet az ember a hamburgerébe, legyen az extra sajt, plusz uborka, de talán még spongyabobos herkentyűburgert is csinálnak, ha kéred. Erre a lehetőségre úgy próbálták meg felhívni a vendégek figyelmét, hogy a sorbanállás közben lefényképezték őket, majd a sebtiben készült portrékat rányomtatták a hamburger csomagolópapírjára. Így a vásárlók személyre szabott, a saját fejükkel díszített csomagban kapták a szendvicsüket. A felvételek tanúsága szerint mindenki marhára boldog volt attól, hogy pofánfotózták az étteremben, de az is lehet, hogy azokat, akik nem vették jónéven ezt a húzást, valahogy véletlenül kifelejtették a promóanyagból. Merthogy maga az ötlet ugyan jópofa, viszont egy közepesen fejlett adatvédelmi biztosnak égnek állna tőle a haja. Én azt hiszem, csak mosolyognék a dolgon, de el tudom képzelni, hogy egy öntudatosabb vásárló olyan pert akasztana a BK nyakába, amilyet még Ernő sem látott.
A közel 6000 méter magas honlap
Bár a kampány egy hónapja már véget ért, de az alapötlet annyira tetszett, hogy jobb későn mint soha alapon érdemesnek láttam szót ejteni róla. Januárban a HP kezdeményezésére egy csapat hegymászó és közszereplő indult el, hogy megmássza a Kilimadzsárót, és ezzel az akcióval felhívja a figyelmet a Föld vízkészletét fenyegető veszélyre. Az egészbe a HP csak annyira folyt bele, hogy a túráról a HP eszközein számoltak be a résztvevők, akik képeket, videókat készítettek vagy éppen live lehetett velük chatelni a táborban. Mindehhez egy különleges honlapot is készítettek, ami akkora volt mint maga a hegy, vagyis 19 000 láb, 5895 méter, illetve 16 millió pixel. A különféle tartalmakat a honlapon abban a magasságban helyezték el, ahol azok készültek, így a felhasználóknak együtt kellett "mászniuk" a résztvevőkke a képekért, videókért, csak ők nem a jégcsákányt, hanem scrollt használtak eközben. Érdemes megnézni a honlapot, szerintem nagyon fasza még így utólag is, itt pedig egy filmet találtok az egész kezdeményezésről. Jó mászást mindenkinek!
via: myawardsshow
Reklámrejtvény darált kanárival, Kütyüshop ajándékért
Látva, mennyire kikívánkoznak egyesekből a kínrímek és szójátékok, hogy ezektől megmentsem az épen most készülő hazai reklámokat, gyorsan újraindítottam a reklámrejtvény rovatot. Már a múltkor is volt egy amolyan rapid próbálkozás, de úgy látszik, azért az ajándék ígérete is hozzátartozik a reklámrejtvények hangulatához. A Kütyüshop volt oly drága és partnerként beszállt a játékba, felajánlva egy szerintem eszméletlenül jó szerkezetet, amire én néhány hete valamelyik külföldi oldalon csodálkoztam rá.
Ez nem más, mint az apró kis mágneses (?) golyócskákból álló, összevissza hajtogatható és formázható, NeoCube névre hallgató kütyü (a tovább után kis videó is van róla), amit őszintén szólva én is szívesen megnyernék. Bár szent vagyok, azért megpróbálom majd a végén nem magam felé hajlítani a kezem, és a szokásos módon kisorsolni a kommentelők között. Hogy igazán webkettes-interaktívos-szociálmédiás legyen a dolog, a játék a facebookon is zajlik majd, így a végén az összesített kommentekből (ezeket megszámozom és a random.org oldalon kisorsolom) kerül majd ki a nyertes, aki ezentúl boldogan hajtogathatja majd a kis golyóit! Az eheti feladvány nem olyan régi, hogy ne ismerhetnék közületek akár többen is, ezért kérek mindenkit, hogy ha tudja a megfejtést, akkor azt majd a jövő hét vége felé írja csak be, addig meg hagyja a többieket szenvedni, vagy boldogítson bennünket más, az eredetinél is viccesebb javaslatokkal. Elkészülni, vigyázz, kész, fejt!
Lávafolyam a reptéri csomagkiadóban
Ez már csak ilyen reklámos betegség, de a múltkor éppen azt nézegettem a reptéri csomagkiadó futószalagnál állva, hogy a várakozók előtt kanyargó hosszú csík adott esetben mennyire jó hirdetési felület lehetne. Erre most szembejön velem egy ügyes, látványos és a jóisten által is kifejezetten a futószalgra teremtett ötlet. A Visa támogatásával megszületett, Pompeiről szóló kiállításnak ugyanis úgy csináltak egy kis hírverést, hogy egy lávafolyamot idéző matricát ragasztottak a felületre, ami a szalag folyamatos mozgásának köszönhetően olyan érzést keltett, mintha az utasoknak egy valódi lávafolyamból kellene kihalászniuk a csomagjaikat. Egész egyszerűen nem lehet nem a hatása alá kerülni egy ilyen megoldásnak, ami szinte szó szerint beleégeti az ember retinájába a reklámüzenetet. Aztán lehet gondolkozni, hogy ez vagy egy a reptéri út mentén felállított giga-mega-világítós poszterről integető mosolygós nő maradte-e meg aznap az utasok fejében...
Mennyiért dolgoznak a hazai grafikusok?
Többen fordultak hozzám az utóbbi időben tanácsért amiatt, hogy mennyit kérjenek az ügyféltől egy grafikus munka elvégzéséért. Mivel ez nem az én területem, ráadásul szabadúszóként egész mások a viszonyok mint egy ügynökség keretei között, nagyon megörültem, amikor a propono honlapon megtaláltam ezt a kis ábrát, amit az egyik tag készített (és aki remélhetőleg nem haragszik meg amiatt, hogy ezt most köszemlére bocsátom). Ez a táblázat egy kisebb felmérés eredményét mutatja, és 91 grafikus válaszai alapján összegzi az adatokat. Ezek csak irányárak, az adott megbízás jellege módosíthat rajtuk, de viszonyítási alapnak mindenképpen jók. Te többért vagy kevesebbért dolgozol?
forrás: propono
Jó vagy rossz kokárdát hordunk?
Az első nagy, össznemzeti "reklámfail" a jelek szerint nem más volt, mint az 1848 március 15-én elterjedt és a forradalom szimbólumává vált nemzeti színű kokárda, a nemzeti összetartozás és büszkeség jelképe. Eredetileg ugyanis, a heraldikai szabályok szerint belülről kifelé kellene olvasni a kokárdát, a zászló felső része kerül a belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére. Úgy, ahogy azt a franciák kialálták, és akiktől ezt a jelképet már a forradalom előtt is átvettük. A különböző korabeli ábrázolásokon (főleg a huszárok csákóján) jól szerepelt a kokárda, csak a forradalmároknak sikerült valamit elnézniük. Bár voltak, akik a "jó" kokárdát használták, a forradalom hevében sokan vagy nem figyeltek erre a szabályra vagy nem is tudtak róla, így eleve rossz, illetve az olasz színeket jelképező kokárdával vonultak utcára. Nagy szerepe volt ebben Szendrey Júliának, Petőfi kedvesének is, aki fordított kokárdát varrt a költő ruhájára, mert az jobban tetszett neki, ez pedig nagyban befolyásolta a többieket, akik ezt látva szintén ilyet készítettek maguknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma nem ilyet kellene hordanunk, hiszen ezen a napon a forradalomra emlékezünk, amikor viszont a legtöbben rosszul használt kokárdát hordtak, így ha igazán autentikusak akarunk lenni, akkor nekünk is ilyet kell viselnünk. A franciák és az olaszok meg pukkadjanak meg! (kép:wikipédia)
Szívet melengető gázreklám
Az urban knitting, amikor csak úgy minden ok nélkül elkezdik körbekötni a különböző köztéri tárgyakat egy-két éve még eredeti volt, de mostanra egy kicsit már megkopott. Én már csak fáradtan nézek, ha az interneten szembejön velem egy nagymamásított korlát vagy faág. Ennek ellenére a brüsszeli TBWA által a természetes gáz előnyeinek bemutatására készített filmet csak mosolyogva tudtam végignézni. Ezzel a stop-motion technikával, ebbe a kontextusba helyezve valahogy elkezdett működni a dolog. Egyszerű ötlet, amit rohadt nehéz lehetett leforgatni (a werkfilmet itt megnézhetitek), de a végeredményt látva érdemes volt vele vesződni. Akie egy kis melegségre vágyik a 80 kilométeres széllökések közepette, az nem fog benne csalódni.
Ha extra nagy tőgyekre vágysz!
Akkora tőgyek, hogy az egész képernyőt beterítik? Sőt, markolászni, gyömöszölni, húzni-vonni lehet a bimbókat? Ráadásul nem is kettőt, hanem mindjárt négyet? Jól hangzik ugye? Kár, hogy ennek csak a fele igaz, hiszen itt egy tejkampányról és a hozzá tartozó honlapról van szó, amelyet a Keso tejipari cég készített, és amelyen gyönyörű tehéntőgyek játszák a főszerepet. Bárki kedvére rángathatja őket, és frissen fejhet magának egy pohár langyos tejet. Ügyesen és interaktív módon mondja el a természetes eredetű és friss tej már számtalanszor lerágott üzenetét, bár meglehet, hogy lesznek olyan városi puhányok, akik viszolyogni fognak egy tőgy virtuális érintésétől is. Én jól kifejtem magam, jó szórakozást nektek is!
A földönkívüliek már az iwiwen vannak?
Földönkívüliek az iwiwen? Frankenstein a facebookon? Egy csapat zombi a hotdogon? A profilképek alapján simán elképzelhető, hogy valamelyik név mögött valami szörnyszülött bújik meg. A Samsung legújabb fényképezőgépéhez összeszedett fotós trükköknek köszönhetően most ákár Zámbó Árpy is készíthet magáról olyan profilképet a különböző social média oldalakra, amin szívdöglesztő latin macsónak néz ki. merthogy nem az a lényeg, hogy szép legyél, hanem hogy a bemutatkozó fotódon jól mutass. Szórakoztató vírusfilm csupasz mellek és klasszik vérbentocsogás nélkül. (A tippért kösz Angeldaynek)
Puskás lett a Szentkirályi új arca
Szegény Figo az Inter után most a Szentkirályi csapatából is végérvényesen kikerült, kénytelen lesz újra focizni vagy valami más megélhetési forrás után nézni. Nem rohangálhat többet a járó gépsorok között, nem ihat bele találomra akármelyik, a futószalagról frissen legördülő palack vízbe, ugyanis a Szentkirályi véget vetett a kapcsolatuknak. A sokat kritizált luzitán macsó helyett egy a magyar szíveknek kedvesebb és külföldön is jobban csengő nevet "szerződtetett" le a címkéire. Ezentúl egy valódi legenda, Puskás Öcsi arcképe néz majd ránk a palackokról, vele próbál majd bennünket meggyőzni a márka, hogy a Visegrádi helyett ezt vegyük le a polcról.
Puskás Öcsi bácsit én imádom, félistenként tisztelem, ezért nem is vagyok feltétlenül boldog attól, hogy belőle is reklámarc lesz ezentúl. Persze ha már reklámba kellett kerülnie, a Szentkirályi fényévekkel jobb, mintha a Praktiker plakátjain hirdetne akciós purhabot, de egy kis rossz érzés még így is maradt bennem, amiért ennyire direkt kereskedelmi hasznosításra került az arca. Pláne, ahogy azt olvastam, hogy a bemutatón hologram formájában jelenítették meg őt a színpadon, ahol egy dublőr hangján válaszolt a feltett kérdésekre, és - ahogy az MTI tudósítója fogalmaz - "a rá jellemző vidámsággal beszélgetett el a műsorvezetővel, illetve a sajtó képviselőivel." Remélem, vele nem készül majd egy a Figóéhoz hasonlóan vállalhatatlan reklámfilm, és a Szentkirályi kellő alázattal "használja" majd Puskás arcát. Ha nem, én inkább csapvizet iszom ezentúl.
Egy csapat diák rakétát lő az űrbe
Elképesztő, hogy mennyire átalakulóban van a reklám. A 30 másodperces szpotok varázsában egyre kevesebb ügyfél hisz, és egyre többen ismerik fel azt, hogy a hagyományos formák helyett egészen más módszerekkel kell és érdemes eljuttatni a reklámüzenetet a célcsoporthoz. Ennek a folyamatnak az egyik tökéletes példája a Sony Vaio legújabb kampánya, ami egészen máshogy építkezik, mint ahogy azt egy "reklámtól" várná az ember. Ahelyett, hogy egy látványos szpotot készítettek volna arról, hogy a Vaio ilyen fasza, meg olyan fasza, és azt orrvérzésig nyomták volna a Grace Klinika pisiszünetében, valami egészen mást találtak ki.
Egy projektbe fogtak, aminek az a lényege, hogy összegyűjtöttek egy csapat tehetséges diákot, akik a maguk területén kiemelkedők, és egyfajta tudományos kísérlet keretében megbízták őket azzal, hogy 30 nap alatt, egy Vaio segítségével tervezzenek és építsenek meg egy rakétát, amely képes elhagyni a Föld légterét, és kirepül az űrbe. A reklám tulajdonképpen maga a tartalom, a Vaio csak közvetetten van benne az egészben, a kampány nem a számítógépre, hanem a gyerekekre, a projekt sikerére koncentrál. Őket követhetjük nyomon 30 napon keresztül egy majdnem élő dokumentumfilmhez hasonlóan, betekintést nyerve egy izgalmas világba. Baromi jó elképzelés, gyönyörű példája annak, hogyan lehet becsúsztatni az üzenetet az ingerküszöb alatt, és hogyan lehet úgy bevonni a reklámba az embereket, hogy ők találjanak a hirdetésünkre, ne a hirdetés másszon az arcukba. Na de most már elég, nézzétek meg inkább, milyen banner pörög itt a jobb oldalon az addicton!:)
Jobbik-Quaestor plakátbaki
Igazán jó plakátkihelyezési bakira eddig csak külföldi példákat láttam, de valamelyik hazai kültéri cégnek (Tudja valaki melyik dolgozik kék óriásposzterekkel?) köszönhetően ezen a téren is közelebb kerültünk egy lépéssel az irigyelt nyugathoz. A párt és a Quaestor-csoport szemmel láthatólag eltérően ítélik meg az elmúlt húsz évet, hiszen egyik szerint ezalatt közösen fejlődtünk, a másik szerint viszont börtön járna érte. Engem nem zavar ez a kis malőr, sőt, kifejezetten szórakoztat, de az ETO- és Quaestor-tulajdonos Tarsoly úr szemöldökei egy kicsit biztosan közelebb kerülnek majd egymáshoz, ha meglátja ezt a különleges kültéri megoldást. (A képet az index reklámos fórumán találtam, köszönet érte Arthnak)
Erre a reklámra irigy vagyok!
Rég láttam olyan egyszerű, letisztult, szép print hirdetést, mint amilyennel a JWT dubai irodája rukkolt elő a Reynolds tollaknak. Azért is vagyok irigy ezeket a printeket nézve, mert egy már ezerszer körbejárt termékelőnyt fogtak meg egészen új és érdekes oldalról. A nagyon vékony hegyű tollakhoz már rengeteg, főleg egymást ismétlő megoldás született katicára, körömre meg még ki tudja milyen apró felületekre húzott vonalakkal. Az egymáshoz közel álló jelentésű szavak szembeállítása, és a közéjük húzott vonal a "For fine lines" sorral egyszerre elegáns és okos megoldás. Boldog az én egyszerű kis lelkem, amikor ilyeneket látok. (A tovább után még két gyöngyszem)
Napi adagok
