Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Valami megmozdult a reklámszakmában?

A Kreatív magazin legfrissebb számában megjelent egy interjú Kallós Andrással, a Telenor marketingkommunikációs igazgatójával. Ebben az interjúban a pályájáról, a karrierje indulásáról és természetesen annak legutolsó állomásáról és az azzal járó feladatokról kérdezték a vezetőt. A Pannon-Telenor márkaváltás kapcsán Kallós úr kifejtette a nézeteit a hazai reklámokról, reklámügynökségekről és általában arról, milyen szerinte a jó reklám. Ezek a nézetek bizony sokatat megleptek, vagy mondhatom azt is meghökkentettek. Nem szeretném három mondatban összefoglalni Kallós gondolatait - akit érdekel, a kreatív online-on elolvashatja - de hogy a reklámban kicsit járatlanabbak is értsék, azért felvillantanék a gondolatmenetből néhány dolgot. Amíg a szakma egyfolytában azon kesereg, miért ilyen alacsony a hazai reklámok színvonala, hogy miért 70-es IQ alá van célozva a reklámok döntő többsége, és ennek eredményeként miért nincs több magyar díj a nemzetközi versenyeken, Kallós úr egyenesen odáig megy, hogy kijelenti, szeretné megszabadítani reklámokat a túlzott kreativitástól. Referenciaként a Telenor márkaváltó szpotjait említi, amelyeket a kutatások szerint a megkérdezettek egyedinek és emberinek találtak, szerinte pedig azért szokatlanok, mert egyszerűek.

De nem is ez az érdekes a dologban, hanem az, hogy a szakma egyik nagy öregje (már ha ezzel meg nem sértem), Kaszás György, olvasva Kallós sorait egy nyilvános vitára hívta ki a Telenor vezetőjét, hogy az egymástól élesen eltérő nézeteiket ütköztessék. Ennek kapcsán a Kreatív fórumán is elindult a pezsgés (bár többnyire inkább a mindenki Kallós ellen séma látszik kirajzolódni). A marketingigazgató becsületére legyen mondva, a kommentekben is igyekszik válaszolni a felvetésekre, és Kaszás György kihívását is elfogadta, így kilátásban van egy olyan vita, ami ha jól sikerül, megmozgathatja egy kicsit az állóvizet, és mindenkit saját nézeteinek végggondolására késztethet. Kíváncsian várom a vitát, és a körülötte kibontakozó párbeszédet, amiből talán még valami jó is kisülhet. Hajrá!

A bejegyzés trackback címe:

https://addict.blog.hu/api/trackback/id/tr102164821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GoVegan - "A hulyeseg szemelyre szabhato. Google." 2010.07.21. 19:09:15

huu de szar, hogy mar egy ilyennek is orulni kell… (fikazos resz kipipalva) …de kell. valoban hajra.

Mobutu Sese Seko Nkuku Ngbendu Wa Za Banga (törölt 2010.07.21. 19:53:08

Majd miután elkezdenek minőségi dolgokat készíteni, jön egy "túlképzett" marketinges és szétcseszi az egészet.

Külföldi Viktor 2010.07.21. 21:28:52

a tipikus rózsaszíninges, félművelt, szakbarbár marketinges pöcs, aki szétcseszi az ügynökség jó melóit és kiheréli a legjobb ötleteket. na így csinálja az ilyen az "elkészült reklám 60 %-át". sajnálom az ügynökségét és a célcsoportját.
gyuri, adj neki.

reklámbuzi · http://addict.blog.hu/ 2010.07.21. 21:33:56

@Külföldi Viktor:
Khm...
Nyomdafesték a blogon ugyan nincs, de azért kérnék mindenkit, hogy úgy kommenteljen, mintha lenne. Köszi.

Külföldi Viktor 2010.07.21. 21:36:00

pöcs visszavonva, szorri, igazad van. többi áll.

Külföldi Viktor 2010.07.21. 22:06:53

@hatR: biztos van veszkó-csimája, jockey-kalapja, meg olyan jóizlésű nyakkendője is:)

lm5 2010.07.21. 22:41:45

Milyen a jó reklámüzenet? Egyszerűen felfogható, releváns információ, mémként is működik. Abban igaza van, hogy a túlcizellált üzenetek nem működnek, de hogy pont a kreativitást nevezze túlzottnak, az nem más mint provokáció - az egész kreatív szakma lenézése. Hiszen pont az a kreativitás, hogy odáig tisztogassuk a kommunikációt, hogy csak a lényeg maradjon. 15 percben beszélni a telenorról unalmas, 2 mondatban működőképes, 1 szóban zseniális. Akkor mi a túlzott kreativitás?

Ugyanakkor azt is látom, hogy a reklámügynökségek meg kreatívnak próbálnak eladni működésképtelen gagyit - ami tehetségtelenségből, lustaságból, de semmiképpen sem túlzott kreativitásból született.

doktorur 2010.07.22. 01:55:41

Pro: David Ogilvy mondta: ami nem ad el, az nem kreatív.
Kontra: ha a marketingigazgató csinálja a reklámok 60%-át, akkor kellene mellé egy hasonlóan "profi" igazgatóhelyettes, aki elvégezné a maradék 40%-ot, kapnának egy titkárnôt, a marketing és kommunikációs osztályt meg szélnek lehetne ereszteni az ügynökséggel együtt.

Amit mondunk, az az információ közlése szempontjából 40%-os fontossággal bír, ahogy mondjuk, az pedig 60%-os fontossággal. Azt ajánlanám sok szeretettel Kallós úrnak, a reklámok kivitelezésének területén elvégzett 60%-át inkább ez utóbbi terület 60%-ára cserélje le. Nyugodtan elhiheti nekem, hogy a reklámok színvonala és hatékonysága mit sem fog csökkenni, csak nem tartja majd a szakma egy arrogáns bunkónak.

P.S.: egyébként meg ideje lenne mindkét oldalnak megszabadulni attól a sztereotípiától, hogy egy reklám vagy elad, vagy kreatív. Lószart mama...

pokesz70 2010.07.22. 03:11:37

Sajnos nem vagyok benne biztos, hogy Kallós nem eszi meg reggelire a "Gyurit". Jóval felkészültebb szakembernek tartom, KGy-nak nem lesznek up-to-date adatai a kreativitás hatékonyságáról. Ezzel nem azt mondom, hogy örülök ennek a trendnek, sőt, de ha olyan nagy mainstream márkákról beszélünk, mint a Telenor, akkor simán el tudom hinni, hogy Kallósnak igaza van. Nagyot változott ám a világ az utóbbi pár évben, nem lehet Ogilvy idézetekkel meg 5-10 éves sikersztorikkal érvelni. Én ott szoktam ülni a fókuszcsoportokon, amikor az "átlagfogyasztó" a reklámokról fejti ki a véleményét -- rosszabb, mint egy fideszes lakossági fórum. Persze, mindig lesznek szűkebb célcsoportokat megcélzó márkák, ahol bele lehetne és bele is kéne adni apait-anyait, de egy olyan szakember, aki a Coca-Cola után most a Telenornál dolgozik, nem a niche márkák világában utazik.

kombany12 2010.07.22. 07:13:41

szar mán ennek a csávónak hogy egy nagy cégnél főmufti és fingja nincs arról a szóról hogy emberi... emberi reklám? a szigetes csávó meg a prodizsáj... az emberi volt... a telenor reklámspotjai pedig szimplán unalmasak.. szürkék... mesterkélt... konkrétan szar... minden csak nem emberi..

room_101 2010.07.22. 08:35:53

Vajon egyedül vagyok-e azon sejtésemmel, hogy igencsak fennáll a hasonlóság a politikai kommunikációval (végüis az is reklám). Ott is a célcsoport minősége határozza meg a színvonalat.

resztli 2010.07.22. 09:43:56

@pokesz70:
neharagudjmár, de a fókuszcsoportok intézménye, ahogy az itthon legalábbis megvalósul, önmagában is egy tréfás dolog

a kutatás legtöbb esetben a felelős döntéshozatalt helyettesíti... hámerhogy "a számok nem hazudnak", mi csak azt csináljuk, amit az eredmények üzennek - egy kutatással jól le lehet védeni a veszélyeztetett seggeket. csak hát tudjuk, hogy a csoport mindig (mindig!) azt gondolja, amit a leghangosabban hőbörgő tagja. ha ő jó irányba tolja őket, imádják, ha nem, utálják az anyagot. további probléma még, hogy az emberek olyan fórumnak tekintik a kutatást, ahol végre szabadon kiengedhetik minden frusztrációjukat a reklámokkal kapcsolatban, amely dühöt egyébként megértek, hiszen a reklámok többnyire szarok, és a 100trillió GRP-val megfejelve (mint pl. telenor esetében)a szar reklám még inkább kiborítja őket. a kutatásokra szintén jellemző a legtöbb esetben, hogy irreleváns, nonszensz kérdések tömkelegével bombázza a válaszadót, aki egyébként igyekszik megfelelni a tudatos fogyasztóról kialakult képnek, és a saját, őszinte véleménye helyett marketinges okoskodásokkal válaszol ("szerintem sokkal figyelemfelkeltőbb lenne a piros szín", "ez a reklám nem elég dinamikus", "ez elidegenít a márkától", blablabla). amely összetett mondatokban megfogalmazott véleményt aztán átalakítanak együtthatókká, százalékokká, és egyéb mérőszámokká, hogy azokat a kategória benchmark-jaihoz mérjék hatékonyságban. és hát valóban, a benchmark reklámok általában azok, amelyek a legszarabbak szoktak lenni - a tesztalanyok is utálják őket rendszerint, noha egy korábbi teszten, más alanyokkal kiválóan teljesítettek.

valahogy sosem jön ki az a teszteken, hogy a cucc lehetne még vadabb, merészebb, újszerűbb - és ezáltal hatékonyabb. nem, a teszteken mindig a középszar felé módosulnak az anyagok. mindig puhul, korcsosul, unalmasabbá válik a dolog. ami újszerű, eredeti ötlet, azt általában le is gyilkolják a teszteken, de az ezerszer látott sablont és klisét imádják, piedesztálra emelik, körülrajongják, hiszen azt már ismerik, és ezért nem okoz intellektuális (vagy bármilyen) kihívást a "feldolgozása".

arról nem is beszélve, hogy ami a fókuszcsoport elé/tesztre kerül, már általában átesett a marketingrészleg kezelésén (és sok esetben még a recepciós, a takaritók és egyéb írástudatlanok is kompetens véleményt nyilvánítanak róla, merthogyhát ők A fogyasztók, maga A célcsoport, élőben).

ja, és az ÖRT-t se felejtsük ki a cenzorok közül, akik a tesztre kerülő cuccot már idejekorán kiherélik, nehogy valaki megbántódjon valamitől.

MEDVE1978 2010.07.22. 09:53:32

Ez olyan, mint a kereskedelmi televíziózás vagy a már említett politika témaköre.
A Barátok Közt, a Józsi barát, a Mónika Show, Győzike milliókat vonz a képernyőhöz. Egyszerű témák, amelyek Józsi bácsival és Mari nénivel is előfordulnak.
Alapvetően minél egyszerűbbre csinál valaki egy médiaterméket, annál többen fogják megérteni. Valószínűleg a telenor célja, hogy Bélát, a 16 éves 4 osztályt végzett képzetlen segédmunkást is megszólítsa. Erre tökéletesen alkalmasak a reklámjaik.
Lehet, hogy Bélának mondjuk az AXE reklámban a légy résen áthallás már magas (szerintem az egy jó reklám, mert két értelmezésen is működik). Ha pedig az anno (ha jól emlékszem) díjakat nyert svéd nyelviskolareklámot - család ül a kocsiban és bekapcsolja a zenét, ütemesen megy egy angol szám I wanna fuck you in the ass, a család boldogan énekelgeti anélkül, hogy tudná miről van szó - nézem, azt pedig meg sem értené, mert nem tud angolul.

Persze ez egy hosszú vita a média felelősségéről a kultúra területén. Ha a lakosság többsége pisi-kaki humort, szexet, illetve agyonlövéseket szeretne látni a TV-ben, akkor megengedhető-e, hogy az ösztöneikre ráállva ezt nyújtjuk nekik. Vagy van netán véleményformálóként, ízlésformálóként felelőssége a médiának.
Valószínűleg a Telenoros fickó szerint nincs. Őt a profit érdekli, nem pedig az, hogy a reklámjaira jó poénként emlékezzenek vissza, mint a prodidzsájra.

pirosmate 2010.07.22. 09:53:34

Kedves kreatív felebarátaim!

Tudomásul kell venni, hogy a reklámkészítés alkalmazott művészet, ahol a hangsúly az alkalmazott szón van. Semmiféle díj nem pótolhatja az elmaradt üzleti eredményt. A megrendelő ugyanis nem Joe bácsikátok Ámerikából, aki ajándékba adja a pénzt. A megrendelő mérhető, és megvalósult üzleti eredményt akar a pénzéért. Ennyi. Akinek ez nem tetszik, az próbáljon megélni a kreatívitásából másképp, már ha tud.

Azt nem vitatom, hogy a megrendelő lehet ostoba, beképzelt és erőszakos. Sajnos van ilyen, nem is kevés. Kiheréli a legjobb ötleteket? Igen. Na és? Az ő pénze, az ő butasága, az ő elmaradt üzleti eredménye. Nem kell megsértődni rá. Szerintem egy komoly gond lehet: ha a "féligművelt rózsaszíninges p*cs" a bukta után az ügynökségen veri el a port. Ez tényleg gáz.

A bölcs megrendelő meg nem dumál bele abba, amihez kevésbé ért, és hagyja a profikat dolgozni. Netán még tapasztalata, jó ötlete is van. Az ilyen kapcsolatokból lesznek a "jó" reklámok.

pokesz70 2010.07.22. 10:06:06

@resztli:

Sok igazság van abban, amit írsz, de azért többnyire közhelyekkel érvelsz, amik nem mindig -- vagy nem ennyire sarkosan -- fedik a valóságot. Én 10 éve dolgozom ügynökség(ek)nél, ezalatt az idő alatt láttam kb 200 fókuszcsoportot, végigkövettem több tucat Link-tesztet, pre- és post teszteléseket, követem a kampányokat és azok rövid- és hosszútávú hatásait márkaimage-re (brand equity) és eladásokra. Látom, hogyan változnak a médiafogyasztási szokásaink, milyen hatása van a digitális paradigmának a marketingkommunikációra, hogyan változtatta meg a piacot a válság, stb., stb. Nem olyan egyszerű ez, mint a "hülye ügyfél, hülye kutató, hülye fogyasztó, szegény kreatívok" mantra.

Azért ma már nem egy kutatócég van, ahol nem úgy zajlik egy reklámkutatás vagy annak kielemzése, ahogy Te azt leírod.

resztli 2010.07.22. 10:08:13

@MEDVE1978:
én azt mondom, hogy egy olyan anyag, mint például a legutóbbi old spice kampányok nekifutásból fejelnék le a küszöböt egy itthoni marketingrészleg/cenzúra/teszt akadályfutáson.

pedig nyilvánvalóan minden kreatív szempontból verik a régi bugyuta, mosóporreklám-stílusú kampányaikat, és szerintem nem tévedek, ha azt gondolom, hogy értékesítésben is.

a sziget hirdetések hatékonyságáról meg hadd ne kelljen vitázni, amikor a fesztiválon évről-évre látogatószám- és bevételi rekordok dőlnek, meg százezrek (milliószor) nézik meg őket saját jószántukból a youtube-on.

resztli 2010.07.22. 10:24:18

@pokesz70:
szépen leközhelyed a személyes tapasztalataimat, amiket én szintén az elmúlt 10 évben szereztem. biztos nem így volt, csak mástól hallottam. biztos nem mennek így a dolgok a mai napig, és nem dől el így projektek sorsa.

szerintem az a közhely, amikor azzal jössz, hogy a kreatívok mindig ugyanazt a mantrát kántálva (mindenki a kreatívok ellen) hárítanak.

szerintem a fogyasztó nem hülye. a fogyasztó áldott, akit én istenítek. csak a tesztek nem alkalmasak arra, hogy kiderüljön a valódi véleménye, és hogy mire készteti a reklám. az ügyfél szintén nem hülye. az ügyfél többnyire nem egy ember, hanem egy bizottság-féle, amelyben többségben szoktak lenni az értelmes egyedek, csak nem mindig vezető pozícióban. a kutató sem hülye, csak a moderáláson/mérésen kívül nem ért máshoz, ami nem lenne baj, ha csak eddig terjedne a feladatköre. probléma akkor van, amikor egy kutató összefoglalja a kutatás tanulságait olyan témakörökben, amelyekhez lövése sincs (pl. hogy hogyan kell módosítani az anyagot).

de lehet, hogy csak mi dolgozunk alkalmatlan cégekkel.

zaq 2010.07.22. 10:36:19

@resztli: ez mind jól hangzik, de azzal a kutatócéggel, ami kvaliból hoz ki százalékokat, azzal ne dolgozzál. a seggbevédés kutatásokkal természetsen egy létező dolog, éveken (évtizdeken?) keresztük szinte csak erre használták a kutatást. a másik felével nem értem, mi a bajod, az szerintem egy jó irány, hogy döntéstámogatásra is használjuk már (oké pl P&G-nél, meg néhány nagy kutatáscentrikus cégnél ezelőtt is így volt). amit te írsz, hogy a felelős döntéshozatalt helyettesíti - nos, ezt nem tudom értelmezni.
ha olyan csoportokon voltál, ahol 1-1 hangadó el tudta vinni a csoportot, akkor a csoportot tartó moderátor rossz. a következőre másikat kell kérni! (bár általában - egy idő után - az ember már nem vesz zsákbamacskát, ismersz néhány jó szakembert és azt kéred be).
csoportokon találkoztam már olyanokkal, hogy vadabbat kérnek, de pl egy natrep 1000-es mintán természetesen a Gauss lesz a jellemző, az mindig a legkisebb közös többszöröst kívánja. persze ha a célcsoport - mint azt itt már említették volt - niche, akkor azzal azért lehet nemközépszerűt és formabontót is gyártani. csak tudod az van, hogy milliárdokkal az ember nem játszik.

@pokesz70: a Te nézeteidet osztom inkább, annál is inkább, mert ugye az ügyfél az mindig ostoba és a kreativitás ellensége (nem! bár Kallós pont erre a sztereotípiára erősít). a valóságban az, akivel általában kapcsolatban van az ügynökség (markom osztály), mindig bizonyos erőterekben képes csak mozogni, kiszolgálóknak tekintik őket (ha úgy tetszik ügynökség a cégen belül. ez azért is áll ráadásul, mert sokszor az ügynökségi copywriter kb szó szerint leírja a briefet, így sokszor ez is a markomosokra hárul, mert egy idő után megunják a szémalomharcot és megpróbálják ők megfogalmazni a headline-t meg a többi szöveget. ezt aztán az ügynökség visszaküldi, hogy milyen faszaságot talált ki és a megrendelő ki is fizeti őket ezért). visszatérve az erőtérre, a társosztályok részéről mindenki beleugat: a sales, a propozíció, a termékmarketing és természetesen a jog is. a döntések a legritkábban hasraütésszerűen történnek. az olyan mint a fehér holló, hogy csak mert a saját ízlésének nem megfelelő, ezért dobja a kukába a _legjobb_ötleteket_ is.
igazából ezt nem is Neked akartam írni, hanem inkább a többieknek.

nem fekete-fehér ez és talán tényleg elindul valami konstruktív ezzel a vitával, mert valami baj tényleg van, és a félreértések meg tévhitek nem szolgálják ennek a megoldását.

oszintenmondom 2010.07.22. 10:38:49

Szerintem attól, hogy valaki büszke arra, ami valójában sajnálatos, és ezért kimondja azt, ahogy már régóta működnek a dolgok, egy rövid felháborodási hullámon kívül semmit nem mozdít meg a reklámszakmában, senki és semmi nem fog megváltozni.

Ha csak olyat csinálunk, ami biztos, hogy hozni fog valami közepes eredményt, és soha nem merünk kipróbálni semmi újszerűt, nemcsak baromi unalmasak leszünk, de a nagy sikerekről is lemondunk. Aki állandóan a seggéért aggódik és a "jól bevált" dolgokat erőlteti, az menjen inkább sírkőfényezőnek, fogkrémkupak-rácsavarónak vagy mosóporfutárnak. Ez nem nyugdíjas állás, nem iparos munka, akinek nincsenek jó ötletei vagy fél tőlük, inkább csináljon mást. Szerintem.

Garcon 2010.07.22. 10:45:27

Pirosmate-nek igaza van, és ha nem is tapasztalta rátapintott. Tényleg az a baj, hogy a 60%-ot hozzáadó úriember a bukta után mindenki mást hibáztat, nem a maga 60%-át.

Mellesleg tegnap (is) olvastam, hogy a Telenor piaci részesedése a dirr-durr névváltás után továbbra is csökken. Voilá az eredmény...

pokesz70 2010.07.22. 10:50:02

@resztli:

Ne haragudj, de az írásodból nem sugárzott a személyes tapasztalat és a hozzáértés (ld. kvanti-kvali kutatások keverése) és a szigetes kampányok "kreativitását" egyenesen arányosan rávetíteni a látogatók számának növekedésével, nos az sem erősíti meg bennem ennek ellenkezőjét.

Uff, én elmondtam, amit el akartam ezzel kapcsolatban, hajrá Gyuri! De sajnos elég jól ismerve mindkettőjüket, nem sok jót jósolok...

panemetcircenses 2010.07.22. 11:05:44

@resztli:

Teljes mértékben igazad van.
Én is éppen ezt készültem megfogalmazni.
A kutatások, jelen pillanatban, kizárólag a gyáva, szűk látókörű marketingesek seggét hivatottak védeni. Mert nem az a fontos, hogy olyan kommunikációt készítsenek, készíttessenek, ami átlagon felül teljesít, hanem olyat, ami miatt nem rúgják ki őket.
Ennél a pontnál is szívesen időznék egy kicsit, mert elfogadhatatlan számomra ez a fajta szemlélet, vagy inkább ez a fajta hozzáállás az élethez. Senkiházi percemberkék mentalitása ez. Nagy dolgok ilyen értékrend alapján soha nem fognak születni. Pont. Értem én, hogy ki kell fizetni az újépítésű életfogytig tartó részleteit, meg etetni kell a gyereket, meg pelenka is kell neki, de én azt gondolom, hogy ennél azért jóval több bátorságra lenne szükség az élethez. Nem gondolom, hogy ezek az emberek meg fognak változni. Nem fognak. Ebből persze az következik, hogy az a ganeráció, akit ők kinevelnek, az ugyanekkora lúzer lesz. Ha nem rosszabb. sokkal rosszabb. Tény ugyanis, hogy a gyáva és hozzá nem értő emberek sohasem alkalmaznak maguknál jobb képességgel rendelkezőket. Szükségtelen elmagyaráznom, hogy miért. Pedig gondoljunk bele, mit veszíthetnének ezek az alakok azzal, hogy legalább egyszer az életben egy valóban jó, merész ötletet fogadnak el? Legeslegrosszabb esetben kirúgják őket (ez szinte biztosan nem történik meg, tudjuk tapasztalatból). És ha még meg is történne, mi van akkor? Semmi. Picit persze macerásabbá válna az életük egy ideig, amíg nem találnak újabb munkát, de semmi más hátrányuk nem származna belőle. Hangsúlyozom, én azt gondolom, hogy ennyi hazárdírozásnak bele kell férnie az életbe. Egyébként tök unalmas lenne. Persze, ha valaki az unalmas életre játszik, az is jó, csak akkor menjen el postáskisasszonynak, vagy varrónőnek, és ne rontsa az amúgy sem virágillatú levegőt ebben a szakmában. Húzzon innen a francba.
Mindemellett tudom, hogy a marketingszakma nagyrésze ilyen senkiháziakból áll. Elég baj ez nekünk. Meg a márkának is. Meg a fogyasztóknak is.
Ezért van, hogy még mindig azt gondoljuk, hogy a sikeres kampány, így a növekvő eladás záloga az, hogy teljességgel irracionális nagyságú GRP-t vásároljunk a tévében. Persze, a nagy számok törvényéből kifolyólag ez is működik, de miért ez az egyetlen opció, ha van még számtalan más is?
Továbbmegyek.
Az úgynevezett marketingszakemberek egyre inkább szeretnek olyan varázsszavakkal erőrukkolni, mint facebook, webkettő, közösségi média, ambient megoldások, satöbbi. Úgy vagdalkoznak ezekkel a kifejezésekkel, hogy közben halvány lila fogalmuk sincs arról, hogy ez mit is jelent. Arról még kevésbé, hogy ezt hogyan integrálják a saját márkájukba. Arról meg végképp nem, hogy egyáltalán alkalmazható-e az ő márkája esetében. Valahol külföldön egy vezető marketingguru kimondta ezeket a szavakat, ő továbbküldte a regionális igazgatóknak, akik elküldték a helyieknek, akik pedig forwardolták (persze "high priority" jelzéssel) a brand managereknek. Na, ők jól megijedtek, hogy "basszus, itt egy dolog, amit mostantól fogva elvárnak tőlem, de fingom sincs, hogy mi ez, így aztán igazi seggfej attitűddel ráköpöm ezeket a kifejezéseket az ügynökségre, majd jól számonkérem rajtuk." Ne hápogjunk, ne tiltakozzunk. Ez így van. És közben tényleg fogalmuk sincs, hogy ezek a dolgok hogyan működnek, deők már menők, mert baki nélkül ki tudják mondani, mintha az anyatejjel együtt szívták volna ezeket magukba. Nyilván faarccal ülöm végig az ilyen tárgyalásokat, de közben iszonyú nagyokat röhögök magamban. És szánom őket.
Komolyan, ezek az arcok beszélnek ilyesmiről, akik olyan nevetséges korátok között élnek, mint a "promóciós hirdetés headlineja csak nagy lehet és csak piros", vagy az unalomig ismételt "a logónak óriásinak kell lennie, és legalább hét másodpercig látsszon a filmben" frázisok? Hogyan veszik ezek az emberek a bátorságot ahhoz, hogy facebookról beszéljenek? Tényleg nem értem.
Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy az ügynökségeknél egytől-egyik feddhetetlen emberek ülnek. Ott is van baj. Nem is kicsi. Beszariak. Köpönyegforgatók. Nem tudnak érvelni, nem tudnak eladni, nem tudnak nemet mondani. Ebből aztán nem is lesz semmi jó. Főként, ha hozzáképzeljük még az előbb megrajzolt marketingest is.
De mindegy, mert övék a jövő.
Kéz a kézben sétálnak a márkáik sikere felé. Töretlenül.
Gratuláljunk nekik!

resztli 2010.07.22. 11:06:29

@zaq:
nem nagyon tudok olyan márkát, amit itthon niche célcsoportra tesztelnének, mondanál egy-kettőt? szinte minden mainstream. épp ezért szükségszerűen egységsugarú, legalábbis, ha lekutatják.

pedig az úgynevezett "józan paraszti ész" szerint nem ez lenne a normális és követendő, hanem az állandó újítás és a jól észlelhető különbözés. emlékezetesség. piaci szempontból, nem kreatív szempontból.

ja, említetted a PG-t, ahol hosszabb ideje használják dööntéstámogatásra a kutatást. szerinted a PG reklámok jók? gillette, oral-b és társai? a kutások szerint remekül működnek. szerinted van, aki szereti őket? szerinted vásárlásra késztetnek? szerinted nem lehetne sokkal hatékonybbat csinálni? szerinted teszteltetnek egyáltalán bármi mást, azon kívül, amit látunk?

ekkora multiknál (PG) szerintem amúgy azért hagyatkoznak a kutaásokra ilyen mértékben, mert jobban hisznek a standardizált (ezért értelemszerűen középszerű eredményt hozó) folyamatokban és szisztémában, mint alkalmazottaik ítélőképességében.

panemetcircenses 2010.07.22. 11:10:26

@resztli: "én azt mondom, hogy egy olyan anyag, mint például a legutóbbi old spice kampányok nekifutásból fejelnék le a küszöböt egy itthoni marketingrészleg/cenzúra/teszt akadályfutáson.

pedig nyilvánvalóan minden kreatív szempontból verik a régi bugyuta, mosóporreklám-stílusú kampányaikat, és szerintem nem tévedek, ha azt gondolom, hogy értékesítésben is.

a sziget hirdetések hatékonyságáról meg hadd ne kelljen vitázni, amikor a fesztiválon évről-évre látogatószám- és bevételi rekordok dőlnek, meg százezrek (milliószor) nézik meg őket saját jószántukból a youtube-on."

Tökéletes, és naprakész válasz.
Te olyasvalaki lehetsz, akivel hamar közös nevezőre jutnék a munkavégzés során.

Cheers

zaq 2010.07.22. 11:17:21

@resztli: hát ha már Telenor, akkor a djuice az ilyen. ezért is lehettek olyan dolgaik mint az Ian Cox, vagy SMS Bandi. vagy szerinted ezek nem voltak formabontók?
a mostani kommunikációjuk mondjuk nem viszi tovább ezt a hagyományt. sajnos.

a P&G (meg Unilever meg etc) reklámok mind nagyon unalmasak és - az én ízlésemnek legalábbis - szarok. de valóban az van, hogy ők szeretik a standardizált folyamatokat és ezekben a termékkategóriákban - úgy tűnik - hozzák a sales-számokat. a szar magyarított mosóporreklámok is. addig nem érdekeltek a változtatásban, amíg ez nem változik.

az is igaz ugyanakkor, hogy FMCG-ben nem nagyon vagyok otthon, úgyhogy itt nem nagyon okoskodnék.

resztli 2010.07.22. 11:19:32

@pokesz70:
jó-jó, alázz, de akkor hadd válaszoljak én is félig ad hominem

a te hozzászólásodból számomra a reklámok működésének ismerete hiányzott. basszus a reklám nem matek, nem egzakt tudomány, mit nem lehet ezen megérteni? hiába méricskéled, nem fér a centi alá. kurva sok rossz reklám megy csak azért, mert a teszteken rohadt jól szerepelt.

a szigetet medwének válaszoltam. nem vetítettem le semmit semmire, ha nem értetted volna. annyit mondtam, hogy értelmetlen a sziget-reklámok hatékonyságáról vitatkozni, amikor jók az eredmények. ráadásul a fogyasztók elérése szinte ingyen van, hiszen az emberek saját jószántukból nézik meg a szpotokat, nem azért, mert egymilliószor van leadva a TV-ben. és még a közönség és a szakma zöme is respektálja, noha nyilván nem cannes-i díjas cucc.

ez milliárdozás meg nagyon gyenge érv, ha szar kreatív anyagok által okozott implicit veszteségekre gondolok (az elmaradt siker formájában)

resztli 2010.07.22. 11:22:47

@zaq:
na, azok a djuice-ok például szerintem jók voltak

nekem még rebranding kick-off filmje is tetszett, noha tökmás, de azóta kicsit begyengült a téma (ne hagyd hogy fejjenek, orrfű, erősödik a szóvicc vonal)

Pinkpöröly (törölt) 2010.07.28. 15:29:28

na, látom indul a szokásos vihar a biliben amiben már a szar is megszáradt

Komment Elek 2010.08.02. 14:28:01

Kallós Andrásnak szerintem már nem maradt sok dolga mára. Szakmai mélypontján van a magyar reklám. Olyan dolgokat látok mostanában amikre tíz évvel ezelőtt is elpirultam volna szégyenemben. Érdemes elgondolkodni azon, kik azok akik még egyáltalán a szakmában maradtak. És azon is, hogy miért?

homoscepticus 2010.08.09. 20:57:02

"hát ha már Telenor, akkor a djuice az ilyen. ezért is lehettek olyan dolgaik mint az Ian Cox, vagy SMS Bandi. vagy szerinted ezek nem voltak formabontók? "

KA-nak nincs köze ezekhez, just for the record.

Terápiás csoport

addict blog on Facebook

Szólj hozzá!

site statistics
süti beállítások módosítása