Ki ne ismerné azt az érzést, amikor a tükörbe nézve egy másik ember pillant vissza rá. Amikor meglepődünk azon, mennyire mást mutat a külsőnk, mint amilyennek mi érezzük magunkat. Merthogy bármekkora közhely is ez, az élet egy pillanat alatt elszáll, és mire kettőt pislantunk, már ott táncolnak körülöttünk a saját gyerekeink, miközben még mi is nagy gyereknek érezzük csupán magunkat. Ezt az érzést ragadta meg a Ramon & Pedro kreatív ügynökség A tükör című rövidfilmje, ami egészen fantasztikusra sikeredett. Az egész kisfilm egy fürdőszobai tükör előtt játszódik, és azt mutatja be egy egyszerű, de nagyon hatásos megoldással, hogy milyen észrevétlenül száll el melletünk az élet. Bár ez nem egy reklám, hanem egy művészi idényű rövidfilm, amelyet sok helyen bemutattak és sok nemzetközi díjat is nyert, úgy éreztem, helye van itt a blogon.
Már csak azért is, amit mindig hanoztatok, és szeretném, ha mások is megértenének. A művészet és a reklám között sokszor nagyon vékony a határvonal, és csak a készítői szándék különbözteti meg őket. Ennek a filmnek a nyitott, de határozott üzenete például állhatna egy nyugdíjbiztosító szolgálatában, és az egész végződhetne egy konkrét, üzelti célú mondattal, ami az élet múlatndóságát az öngondoskodás gondolatához kapcsolja. Ekkor már reklámról beszélnénk, ami sokak szemében már pejoratív tartalommal bírna, pedig a film és annak hatása szerintem nem sérülne. Ettől szép ez a szakma, ettől jó reklámokat készíteni.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
