A reklámügynökségen dolgozók szívesen veszik elő az ügyfeleket, ha arról van szó, ki a felelős az utcára került reklámszemétért. Szívesen mutogatnak rájuk, áttolva a felelőséget az asztal túloldalára, mondván megint a "hülyeügyfél" a hunyó. Ez a kis filmecske is azt mutatja be, mi történik, ha egy ügyfél úgy igazából elszabadul, amikor levetkőzve gátlásait letúr személyisége legmélyére, ahonnét felhozza kreatív énjét, hogy szabadon engedje azt. Ilyenkor féktelen ámokfutásba tud kezdeni, és ha átveszi az irányítást a reklámszakemberektől, hogy önmegvalósítson, annak a legtöbb esetben előre megjósolható katasztrófa a vége. A film konkrét példája a stoptábla, azt mutatják be, hogyan nézne ki ez a jelzés, ha eddig nem létezett volna, és egy multinacionális nagyvállalat marketingrészlegének kellene azt megterveztetnie egy reklámügynökséggel. Mint minden ilyen fricska, ez is nagyon sarkít, de mint minden ilyen fricska, ez is nagyon sok tipikus problémára mutat rá, kezdve a családtagokon tesztelt kreatív anyagoktól, az ügyfél által kézi vezérléssel tervezett layouton át, a teljes elmebaj határát súroló közös agyviharokig, a kapkodó, átgondolatlan, hirtelen jött ötletek beleerőszakolásán át az üres területektől való fóbiáig. Ha szeretted a hasonló, csak kicsit jobb Truth in Advertising filmet, ha jót röhögtél a Jack Nicholson és Tom Cruise-féle A Few Good Creative Men alámondásos kisfilmen, és tetszett az a darab is, amelyben azt mutatták be, hogy nézne ki az iPod doboza, ha a Microsoft tervezte volna, akkor ebben sem fogsz csalódni.
forrás:adfreak
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
![[brief.blog rovat:] Vienna Life: Pont](https://m.blog.hu/ad/addict/image/.external/.thumbs/bd0eda5706762aeb9a65e41e2ebfa96d_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
