Egy társadalom fejlettsége kétségkívül mérhető azon keresztül is, hogy hogyan bánik az elesettekkel, a gyerekekkel, szegényekkel, állatokkal. A kiszolgáltatottsággal való visszaélés gyakori, ámde elég khm, primer dolog, nyilván emberségesebb némi empátiával viszonyulni a nálunk kevésbé szerencsésekhez. Persze fontos, hogy mértéket tartsunk, hiszen könnyen visszaüthet, ha nagy elánnal küzdünk az állati jogokért, miközben hajléktalanok ezrei éjszakáznak az utcákon, és az sem mindig megnyerő, ha tüntetünk a bálnák vadászata ellen, miközben széles körű gyakorlat az internetes gyerekpornó nézegetése.
Néhány nappal ezelőtt már szerepelt posztban
egy provokatív állatvédő akció, ami heves érzelmeket váltott ki, és nem csak pozitívakat. Ezért itt egy másik példa, hogy lehet ezt jól is csinálni.
Az ausztrál kampányban egy szűk helyen összetekeredett, szimpatikus fiatalember kézírásos üzenetét olvashatjuk a farmon, ketrecekben tartott disznók sanyarú sorsáról. A szöveg szikár, a kreatív kivitelezés puritán, de ötletes, és még a kihelyezés jól eltalált, hiszen a buszmegállóban unatkozva szívesen elolvassuk, és pont azért, mert nem offenzív, nem provokál, nem vág gyomron kora reggel, nagyon is hatásos. Kifelé a disznókkal!
Címkék: nonprofit köztér