Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A múltkor láttam valamelyik kereskedelmi csatornán egy riportot egy magyar cirkuszdinasztia tagjairól, akik állítólag világhírűek, és a monte carlói cirkuszfesztiválról is hazahoztak már néhány arany bohócot. A riport közben életképeket mutattak a társulat mindennapjairól, a sátorállításon át a lakókocsis ebéden keresztül a napi többszöri edzésekig. Ezek között lehetett látni egy pillanatra a társulattal együtt utazó elefántot, aki egy nyamvadt lakókocsiba volt bezsúfolva. Szerencsétlennek annyi helye nem volt odabenn, hogy megforduljon, mélabúsan lógatta az ormányát a szaros padlóra.
Ezen azonban senki nem akadt ki, mindenki a vándorélet természetes velejárójaként tekintett rá, mintha legalábbis maga az elefánt döntött volna úgy, hogy a cirkusz kedvéért vállalja ezt a kis kényelmetlenséget. Nem állítom, hogy a cirkuszi társulat tagjai állatkínzók lennének, de a Peta legújabb kampányával alapvetően - engem is meglep - egyet tudok érteni. Ők ugyanis a fogságban tartott cirkuszi állatok sanyarú életkörülményeire hívják fel a figyelmet egy reklámfilmben, rámutatva arra, hogy a csillogás és taps mögött sokszor ott van az állatok szenvedése. Mert mint ahogy a kampánysor is mondja, ezeknek az állatoknak a cirkusz nem szórakozás.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.