Az ittas vezetés mindenhol komoly probléma, de a Braziliában a hírek szerint az átlagnál is nagyobb gondot jelent, köszönhetően annak, hogy a fiatalok többnyire egyáltalán nem tartják elítélendőnek, ha valaki ittasan ül a volán mögé. Ezért az egyik helyi szervezet egy rendhagyó akciót szervezett, amelynek keretében egy traiert autók helyett kerekesszékekkel pakoltak meg. A kocsiszállító a kampány ideje alatt nagy feltűnést keltve bejárta egész Sao Paolo tartományt, elég kíméletlenül és félreérthetetlenül demonstrálva azt, hogy az olyannyira áhított autók üléséből nagyon könnyű átkerülni egy másik járműbe, ha az ember túlzottan könnyelmű. Azt hiszem így az ünnepi szezon közeledtével nem lenne baj, ha a trailer Magyarországra is ellátogatna.
Ehhez hasonló, a perspektívával játszó megoldásokat azért lehetett már látni, de ez az egyik leglátványosabb és legérdekesebb mind közül. Ezt a neonzöld arcot a Brothers and Sisters kreatív duó készítette a Mentalgassi nevű német street art csapattal. A Láthatóvá tesszük a láthatatlant fősorral futó, az Amnesty International által jegyzett kampánnyal egy Troy Davis nevű férfi esetére szerették volna irányítani a figyelmet, aki egész pontosan 19 éve van a halálsoron, és várja hogy kivégezzék. Mindezt annak ellenére, hogy állítólag eleve sem voltak meggyőző bizonyítékok ellene (tárgyi bizonyíték soha nem került elő), az ellene valló 9 tanúból pedig azóta 7 megváltoztatta vagy visszavonta a vallomását. Az ötlet lényege, hogy a kép szemből nem látszik, és csak akkor tűnik elő, ha oldalról nézzük a rácsokat, így Troy arca mintegy kísérti az arra járókat, arra ösztönözve mindenkit, hogy gondolkzzon el egy pillanatra a sorsán. Ha Mórból indulunk ki, van miért.
Eddig mindig én készítettem a reklámrejtvényeket az eredeti fősor letakarásával egy már létező hirdetésből, ezúttal viszont én is csak találgatni tudtam arról, hogy mi is lehetett a reklám üzenete. A poszterről annyit tudok, hogy a japán metróban helyezték el, és hogy a segítségével a metrókocsikban felejtett esernyőkre akarták figyelmeztetni az utasokat, de hogy erről hogy jutott a készítők eszébe Jézus, és mi lehetett a céljuk az esernyőkupac felett csodálkozó megváltóval, arról fogalmam sincs. Segítsetek kitalálni, mi lehetett a hirdetés fősora. Talán "Engedjétek hozzám az esernyőket" vagy "Boldogok, akiknek van esernyőjük"? Nyerni ezúttal ugyan nem lehet, de meglátjátok ha segítetek, elnyeritek majd méltó jutalmatokat!
A nálunk tavaly megszűnt, Ausztráliában azonban továbbra is viruló FHM magazin ehavi számában egy meglepő hirdetés várta a lenge öltözetű nők képeire vadászó férfiakat. Az egyik oldalról rájuk mosolygó fehérneműmodell mellett a Ne pazarold a spermád! felszólítás volt olvasható, ami arra bíztatta őket, hogy a pazarlás helyett valami értelmesebb dologra fordítsák legnemesebb testnedvüket, és legyenek spermadonorok. A speciálisan az FHM-be tervezett hirdetést a Repromed mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központ helyezte el a lapban. A kampányt egy vicces megoldással induló honlappal is megtámogatták, ahol egy rövid teszttel mindenki kiderítheti, mennyire alkalmas donornak. Aki szeretne elmélyedni a témában, annak ajánlom még az Hombre magazin korábbi, összeragaadt oldalakkal kikacsintó, cseppet sem gusztusos hirdetését is.
Úgy látszik fogyóban van az egykori B kategóriás mozihősök pénze, különösen azoké, akik nem kerültek be az Expendables-be. Jean Claude Van Damme a Sony Pictures, Chuck Norris a cseh T-Mobile kedvéért vállalt el egy-egy reklámszerepet, most pedig a színészi játékot kifejezéstelen nézéssel helyettesítő Steven Seagal volt kénytelen elfogadni a Carlton Dry ajánlatát. Nem tudom mi történt időközben Seagallal, aki egykor simán felvette volna a versenyt akár Damu Rolanddal is, de most úgy néz ki, mintha egy saját magáról készült, de a kelleténél egy számmal nagyobb, műanyag maszkot viselne a fején. A reklámban a szokásos fapofával és robbanó kolbászok dobálásával igyekszik kedvet csinálni a sörmárka legújabb kampányához. Ennek lényege, hogy a nézők küldjék be a velük megesett legérdekesebb történetet, amelyek közül a legjobbat le is forgatják majd magával a mesterrel a főszerepben, bár ez a kissé felpüffedt fejű Seagalt elnézve nem feltétlenül vonzó kilátás.
Ments fákat, ments .wwf-ben! Ez a fősora annak a német WWF által indított kampánynak, amelynek híre egy pillanat alatt körbeszáguldotta a netet. Többen az évtized egyik legnagyobb hatású reklámötletének titulálták, mondván, ha elterjed, alapjaiban változtathatja meg a dokumentumokhoz és azok nyomtatásához való viszonyunkat. Hogy miről van szó? Egy banálisnak tűnő megoldásról, amely lehetővé teszi, hogy már a számítógépünkön elkezdjük a fák mentését. A pdf formátum helyett ugyanis a WWF létrehozta a .wwf kiterjesztést, amelybe bármely pdf-et el lehet menteni. Az ötlet a dologban az, hogy a .wwf-et akkor sem tudjuk kinyomtatni, ha akarjuk ezzel eleve megakadályozzuk, hogy a sokszor felesleges nyomtatással papírt pazaroljunk, illetve, hogy mások ezt tegyék. Kérdés, hogy mekkora is valójában ennek a megoldásnak a gyakorlati haszna, de maga az ötlet és annak reklámereje elvitathatatlan, amit mi sem mutat jobban, mint hogy mindenhonnan ez a téma köszönt rám az elmúlt napokban. Ti használnátok ilyet? Ha igen, innen letölthetitek.
Nem tudom, miért alakult így, de az utóbbi időben a világ különböző pontjain működő ateista szervezetek úgy próbáltak meg vitát generálni a vallási kérdésekről, hogy a buszok oldalán vett hirdetési felületeken helyeztek el provokatív üzeneteket. Itt az addicton is volt már szó erről, most pedig újabb darabbal bővül majd ez a sorozat. Az egyiket egy kanadai szervezet ( Canada's atheistic Centre for Inquiry) fogja majd indítani januártól. Ennek fő üzenete, hogy a természetfeletti dolgok létezését különleges bizonyítékokkal kellene alátámasztani. Amíg ez nincs meg, addig minden ilyen jellegű dolog pusztán a mese vagy a legenda kategóriájába sorolható. Azt hiszem sokan fel fognak majd háborodni ezen a gondolatmeneten, pláne, ha meglátják azt a felsorolást, amely egy kalap alá veszi Jézust, Allahot (miért nem Mohamedet?), a jetit, a homeopátiát (ez a téma mondjuk tényleg megérne egy misét), Zeuszt vagy éppen az ufókat. Hinni lehet bennük, de amíg nem bizonyítják kétséget kizáróan a létezésüket, addig nem lehet elvárni a "józanul gondolkodóktól" hogy ők is ezt tegyék. A kampány szóvivője szerint nem az a céljuk, hogy nevetségessé tegyék a hívőket, hanem hogy értelmes vitát generáljanak. Hááát...
A másik ilyen jellegű kampány azt akarja bebizonyítani, hogy nem igaz az a beállítás, ami szerint a keresztény hívők jótékonyabbak a nem hívőknél, hogy az adományozás vagy önkéntes felajánlás ne lenne jellemző az ateistákra. Ennek bizonyítékaként Bill Gates és Warren Bufett példáját hozzák fel, akik óriási összegeket fordítottak jótékonykodásra, és tették ezt anélkül, hogy hinnének istenben. Természetesen ők is egy busz oldaláról mosolyognak majd a járókelőkre, és igyekeznek meggyőzni az embereket arról, hogy ateistának lenni nem egyenlő a gonoszsággal vagy "istentelenséggel". Hogy az illetékesek beleegyeztek-e abba, hogy az arcuk egy ilyen reklámban szerepeljen, vagy hogy egyáltalán tudnak-e róla, nincs hír.
via: adweek
Imádom az egyszerű, a megszokott dolgokat új nézőpontból megmutató reklámokat. Ezúttal ez szó szerint is igaz a Spuk képügynökség hirdetéseire, hiszen a két printen egy-egy ismert képet használtak fel, és mutattak meg más nézőpontból. A legtöbb stock ügynökség megmarad egy viccesnek vagy éppen meghökkentőnek gondolt kép közlésén, rajta jó nagyban az ügynökség logójával, (a bizonyossághoz elég csak bármelyik Kreatív magazint fellapozni) ami pont ettől veszíti el egyediségét és válik végtelenül unalmassá. Itt azonban nem erről van szó, hiszen a híres képeket használják ugyan, de csak témaként, és a Charles Ebbets felhőkarcolón pihenő munkásokat ábrázoló képét és a Marylin Monroe fellebbenő szoknyáját egy másik nézőpontból mutatják meg, utalva arra, hogy itt nem csak a megszokott dolgokat találjuk meg.
A sokkreklám kezdetben nagyon hatásos, de legalábbis figyelemfelkeltő volt, köszönhetően annak, hogy a befogadót váratlanul érte a reklámokból érkező erőszak. Ahogy azonban az ingerküszöb emelkedett, a reklámoknak egyre durvább eszközökkel kellett élniük ahhoz, hogy hasonló, de legalább megközelítő hatást érhessenek el. Ezúttal a francia Fédération Nationale Solidarité Femmes, (az ottani NANE, azaz egy a családon belüli erőszak ellen küzdő szervezet) rukkolt elő egy durva reklámmal, amelyben hétköznapi szituációkban látunk teljesen hétköznapi embereket, akikben mindössze annyi a közös, hogy laposra verik a főhőst. Van aki csak lekever neki egyet, van aki lefejelteti vele a falat, van aki molesztálja, sőt, a nagyi a mellkasára térdelve igyekszik megfojtani. Majd érkezik a mindent megmagyarázó sor, ami azt üzeni, hogy az, aki elhallgatja a családon belüli erőszakot, az valójában tevőlegesen is részt vesz benne. Érdekes gondolatmenet, meghökkentő reklám, de hogy ez hatni tud-e, szerintem erősen kérdéses.
Úgy hangzik a cím mint egy kitalált karakter a Pom-Pom meséiből, pedig egy létező szerkezetről van szó. A szintén furcsa nevű, talán a német cégalapítóra utaló Conrad elektronikai cikkeket, villamostechnikai alkatrészeket és mindenféle hasonló dolgot árusító bolthálózat van a dolog mögött, akik legújabb kampányukban azt próbálják megmutatni, hogy ha valakinek van egy jó ötlete, akkor azt az ő segítségükkel könnyedén megvalósíthatja, mert náluk mindent megtalál, ami csak kellhet. Ennek részeként érdekes ötleteket kutatnak fel, segítenek a megvalósításban, majd bemutatják a találmányt, ami a Conrad boltokban beszerezhető cuccokból készült el. Az egyik legérdekesebb filmjükben egy olyan szerkezetet mutatnak be, amelynek segítségével biztonságosabbá (?) tehető a biciklitárolás. Nem kell többé aggódni a biciklitolvajok miatt (ha csak nem villanyszerelő kosaras kocsival jönnek, ami mondjuk a leleményességüket ismerve hamar bekövetkezne), ugyanis az ügyes kis szerkezet egy kis motor segítségével egy villanypóznára húzza fel a biciklit.
A távirányítóval működő megoldás persze csak addig működik, amíg valaki nem húz a mi 5 m magasan lévő kerékpárunk alá 4 m magasságba egy másikat, de addig viszont oké. Villanypóznára felkúszó távirányítós biciklitároló mellett rengeteg őrült projektet nézhetünk meg a bolt honlapján a beszerelt mélynyomókkal önletakarító havas autótól kezdve a távirányítható sétáló asztalon átaz Oh Tannenbaumot üvegeken játszó kisautóig. A kampányötlet nagyon jó, fillérekért adaptálható, így nem meglepő, hogy itthon nem vették át, és helyette inkább a jól bevált hópelyhes háttérrel vágnak neki az ünnepi szezonnak. A rövidebb és a hosszabb, a készítés folyamatát ékes német nyelven bemutató filmet is betettem, akinek van egy kis ideje, nézze meg azt is.
A triálosok ügyessége engem mindig lenyűgözött. Bár testközelből nem láttam még versenyt, de amit itt-ott a tévében, neten elcsíptem, az mindig őszinte csodálatra késztetett. A youtube-on keringő felvételek közül egy skót srác, Danny MacAskill filmje volt a legfelkapottabb, a maga szerény, 21 milliós nézettségével. Nem csoda, ha oly sok netes sztárhoz hasonlóan őt is megtalálta magának valaki. A srác szerencséjére a Red Bull volt az. A cég marketingesei jó érzékkel nyúltak a dologhoz, és hagyták, hogy a srác azt csinálja, amihez ért. Hagyták, hogy folytassa őrült, sokszor csak látványos, sokszor viszont konkrétan életveszélyes trükkjei, és csak egy témát, az Edinburghből Skye városába való hazautat tették hozzá. Ők mindössze egy Red Bull design sisakot nyomtak a fejébe, és a 8 perces film felénél egy jelenet erejéig bevágtak egy kis redbull-ivós jelenetet, ezt leszámítva a hirdető szépen háttérbe húzódik, és hagyja, hogy a néző a trükköre és ne a márkára figyeljen, az RB csak szépen Danny farvizén úszik. A taktika bevált, a videót egy hét alatt majd 3 millióan látták, pedig az eredeti szerintem még jobb is volt.
Mi is lehetne annál jobb szórakozás egy szép koratéli-későőszi napon, minthogy a kedvenc vagy éppen gyűlölt weblapjainkat apró cafatokra szedjük szét. Ehhez nem kell más mint egy egyszerű alkalmazás, amit ezen a honlapon egy mozdulattal aktivizálhattok. Az oldalon található kis zöld boxra kell kattintani, vagy egyenesen a könyvjelzőink közé húzni a menüsorban, és kész is vagyunk. Innentől kezdve csupán annyi a dolgunk, hogy a kiválasztott honlapra navigálva kattintunk egyet ezen a könyvjelzőn. Ekkor megjelenik egy kis háromszög alakú kis űrhajó, amelyet a kurzor gombokkal navigálhatunk előre-hátra illetve jobbra-balra a honlap felett. A cirkálónk hegyesebbik csúcsából ágyúgolyókkal lőhetjük a közelünkben lévő tartalmakat, amik kisebb-nagyobb robbanásokkal válnak semmivé. Nem tetszik Matolcsy bejelentése? Lődd szét a miniszter képét úgy, ahogy én is tettem! Utálod a Real Madridot? Vesszen Ronaldo videója! Az egész indexet felgyújtanád? Cincáld apró darabokra a reklámokkal és az ilyen értelmetlen posztokat kiemelő blogajánlóval együtt! Én egyelőre még élek, de mindenki a saját felelősségére telepítgessen. Jó vadászatot! ( A facebookon megnézhetitek működés közben, ahogy valaki szétlövi vele az addictot, ide sajnos nem tudtam beilleszteni).
Ritkán foglalkozom a blogon csak termékekkel, de vannak olyan esetek, amikor egy termék és a csomagolása olyannyira átgonolt és tökéletes, hogy nem tudok elmenni mellette. A Nike időről időre előrukkol egy-egy különleges, limitált szériában piacra dobott cipővel, amit mindig valami izgalmas téma köré szerveznek. Míg az adidas a Star Wars sorozattal aratja a babérokat, a rivális egy másik kultfilm, a Vissza a jövőbe trilógia egyik emblematikus tárgyát, a Deloreant húzta elő a kalapból. A film több szálon is kötődik a Nike-hoz. Elég csak a legendás, és a rajongók által szenvedélyesen követelt önbefűző cipőre gondolni, amire a legenda szerint a Nike még szabadalmat is beadott. Erre még egy kicsit várni kell, ezúttal a filmben időgépként szolgáló csodaautónak, a DMC-12 Delorannak állított emléket egy cipővel. Ez amellett, hogy eszméletlenül jól néz ki, szerintem még azokat is elismerő csettintésre készteti, akiknek maga a cipő nem tetszik, mert az apró részletek, a cipő talpától a doboz felnyíló tetejéig átgondolt részletek valami elképesztő odafigyelésről tesznek tanubizonyságot. Itt vannak a képek, nézegessétek őket kedvetekre.
Hogy kerül a parkettára kutyakaka? És mit keres egyáltalán a parketta az utcán? Hát persze, hogy egy reklámkampány részeként került oda, ugyanis a milánói Y&R ezzel a gusztusos kis installációval szerette volna felhívni a kutyatulajdonosok figyelmét arra, hogy nem kellene az utcát senkiföldjeként kezelni, és úgy tenni, mintha ott jó helyen lenne a kutyaszar. Az érvelésük szerint, amivel csak egyetérteni lehet, az utca az otthonunk, márpedig az ember ritkán engedi a kutyájának, hogy otthon a parkettára rondítson. Vagy ha ez megesik, akkor nem sétál tovább a másik szobába, sorsára hagyva a kis barna csigát, hanem szépen kisétál a kislapátért, és eltünteti a nyomokat. Éppen így kellene viszonyulni a sétáltatás során is a kutyaszarhoz, meg kellene érteni, hogy ugyanolyan feleősek vagyunk azért, hogy a kedvencünk ne hagyjon maga után aknákat a járdán sem. Nem tudom, hogy ennek hatására hányan veszik majd elő a kis kutyakaka zacsit, de ha már egyvalaki megteszi, már megérte. via: ibeliveinadvertising
Feltételezett ügyfél: Sopron Bank
Feltételezett brief:
Sziasztok,
Köszönjük a tegnapi remek fejtágítót, azóta is a "Minden reklám hazudik" tagline-ról van szó a dohányzóban meg nálunk a marketingen. A fő kérdés, hogy tudjuk ezt az insightot valahogy hasznosítani a Bankunknál? Tervezünk mostanság egy image kampányt, hogy bár kicsik vagyunk, ez egy stabil, megbízható bank - van valami ötletetek?
Maya
Az ügynökség feltételezett válasza:
Szia Maja!
Nagyon örülünk, hogy nem maradt pusztába mutatott slideshow a prezink, természetesen van ötletünk a témában! Azért is vagyunk Reverse Logic Agency, mert szerintünk a mai, bizalomhiányos világban a fordított logika a leghatékonyabb fegyver a fogyasztók agyáért folytatott szőnyegbombázásban! Ami esetetekben azt jelenti: ha megbízható, stabil bankként szeretnétek beégni az agyakba, legjobb, ha olyan plakátokat készítünk, ami képileg (jogi okokból nem szabad a valósággal ellentétes dolgokat, de úgyis mindenkinek a kép marad meg, szal a szöveg igazán másodlagos) azt sugallja, hogy ti egy bizonytalan alapokra építkező, légvár-szerű pénzintézet vagytok! Fel is skicceltünk egy erősen szimbolikus képet: egy dekoratív hölgyet látunk, akinek a megtakarításai oly mértékben szállnak el a pénzügyi turbulenciával, hogy az őt magát is elröpíti.
Nektek hogy tetszik? Egy kis fókuszcsopi-kutit csináltunk, eddig az eredmény elég bíztató, szinte senki sem mondta, hogy egy megbízható, stabil bankra asszociál, és ugye még a szöveggel is játszhatunk!
Üdv, Fery
