Aki ismer, az tudja, hogy engem sajnos bármilyen ötlettel, amiben foci vagy csocsó van, könnyen le lehet kenyerezni. Ezúttal azonban biztos vagyok abban, hogy nem csak nekem tetszik ez az ötlet, amellyel (láss csodát!) egy hazai ügynökség, a Prohome örvendeztette meg az ügyfelét, az idén 125 éves Boscht. A szerszámmárka ennek alkalmából egy roadshow-t szervezett a nagyobb barkácsboltokban, amelyre egy speciális csocsót is magukkal hurcolnak Obiról Baumaxra. Ezt úgy alakították át, hogy a fogantyúk helyére aksis fúrógépeket tettek, vagyis úgy lehetett őket megpörgetni, ha az ember beindította a fúrót.
Szerintem kifejezetten ötletes és vicces megoldás, ami ráadásul a Li-ion akkumulátorok tartósságát is jól demonstrálta. Nem tudom milyen élmény lehet játszani ezen az asztalon (bár egy videót azért találtam), de az biztos, hogy annak, aki szeret pörgetni, maga a Kánaán, hiszen itt egy szót sem szólhatnak a nagyokos ellenfelek, mivel ezen az asztalon egyenesen lehetetlen nem pörgetni. Mindent egybevetve kifejezetten tetszik a dolog, a zavarbaejtően magyaros biztonsági megoldást, azaz a kissé hangulatromboló láncokat leszámítva.
Ma reggel véget ért a világ legrangosabb reklámfesztiválja, a Cannes Lion. Bár mi magyarok nem büszkélkedhetünk túl sok díjjal (szám szerint egy ezüsttel), de ezúton is szeretnék gratulálni minden hazai reklámszakinak, akinek sikerült kijutnia valamivel az idei versenyre.
Most pedig nézzük meg, hogy más nemzetek milyen különleges reklámokkal kápráztatták el a szakmai zsűrit! Nem untatnálak titeket a hivatalos eredményekkel, azt bárki megnézheti a verseny oldalán vagy a magyar reklámos hírportálokon. Én most inkább a saját, szubjektív shortlistemet osztom meg veletek.
Nemsokára vége az idei év legrangosabb külföldi reklámversenyének, a Cannes Lions-nak, így egymás után bukkannak fel a győztes reklámok az esemény hivatalos honlapján. Ígérem, hogy a hétvégén megosztom veletek a kedvenceimet, de addig is, itt van egy kis kedvcsináló, a román McCann Erickson kampánya, melyet a kelet-európai ország egyik legrégebbi csokijának, a Rom-nak készítettek. A tradicionális édesség egyik legfontosabb jellemzője, hogy a csomagolásán a román zászló látható. Bár a helyiek 95 százaléka ismeri a terméket, csupán 14,5% sorolja a kedvencei közé – de ez nem is meglepő egy olyan piacon, ahol masszívan kampányolnak a nyugati finomságok (pl. Mars vagy Snickers).
A gyengeségből azonban óriási előnyt kovácsoltak a kreatívok, akik egy rendkívüli kampánnyal nem csak a helyieket, de a Cannes-i zsűrit is elkápráztatták. Hogyan? Mindössze annyival, hogy a román csomagolást amerikaira cserélték. Ezzel az "apró" változtatással felébresztették a román nemzeti büszkeséget a fiatalokban, akik pár nap leforgása alatt védelmező anyatigrissé váltak és mindent megtettek, hogy visszaszerezzék a régi dizájnt. Nem telt egy egy hét és a termék újra a toppon volt. Hat nap alatt 75 ezer egyedi látogatója volt a márkasite-nak, a Facebook oldal 300 százalékos növekedést produkált, Youtube videók és blog postok tucatjai születtek, ráadásul még egy flashmobot is szerveztek a helyi patrióták. A hivatalos adatok szerint a kampány a románok 67 %-át elérte és 300 ezer eurónak (80 millió forint) megfelelő médiamegjelenést produkált.
A zseniális kampány Promo és a Direct kategóriában is Grand Prix díjat kapott. Nézzétek meg a versenyre készített összefoglaló videót és mondjátok el a véleményetek!
Vajon hogyan lehet rávenni a fiatalokat arra, hogy a számítógép előtt döglés helyett a – sokuk számára unalmas – futást válasszák? Ezt a kérdést tette fel magának a Nike holland ügynöksége is, akik egy igazán ötletes és közösségi megoldást találtak a problémára. Létrehoztak egy geo-graffiti alkalmazást Facebook-ra, amiben a vállalkozó kedvűek saját graffitit tervezhetnek Amszterdam utcáira. De ahhoz, hogy ténylegesen ki is “festhessék” azokat, végig kell futniuk a kiválasztott helyeken és barátaikat is erre kell buzdítaniuk. A Take Mokum elnevezésű applikáció a meglévő Nike+ GPS-es mobilalkalmazással együtt képes lekövetni a futó mozgását és aktuális helyzetét. A kampány alatt így számos érdekes figura és alakzat született, melyeket megnézhettek az összefoglaló videóban.
Manapság egyre többször merül fel az igény olyan kampányokra, melyek összekötik az online világot az offline-nal. Az elmúlt években sokféle megvalósítást láthattunk, melyek közt a Nike akciója tökéletesen megállja a helyét.
A Bibliai történetek legnépszerűbb témáinak egyike az özönvíz és Noé bárkájának legendája, melyben az Úr megelégelve az emberek gyarlóságát, elárasztja a Földet vízözönnel. De mielőtt még megtenné, megparancsolja Noénak, hogy a Föld összes állatából vigyen fel egy-egy párt a bárkájára, hogy a vízözön elmúltával újra legyenek élőlények a földön.
Bár a keresztény történetnek nem sok köze van a majákhoz, az Axe mégis ezt a témát választotta legújabb termékének, az Axe 2012-nek (a maja naptár szerint ez a dátum a világvége) legújabb reklámfilmjében. A modern feldolgozásban Noé luxusbárkát épít, melyben konditerem, diszkrét hálókabinok és egy DJ-pult várja a lakókat. De vajon kik lesznek a lakók? Aki ismeri az Axe reklámokat, az sejtheti, hogy nem állatok, hanem szexi csajok. A modern Noé (és az új termék) párban vonzza a dögös szőkéket, barnákat és vörösöket, akiknek minden vágya, hogy fenntartsák csinos fajukat.
Be kell valljam, hogy én abszolút nem voltam elragadtatva a márka legutóbbi, bukott angyalos kampányától, de ez a mostani még engem is megmosolyogtatott. Nem egy Cannes-i díjas darabról van szó, de tökéletesen illeszkedik a márka által kisajátított nőfaló vonalba. Minden elismerésem a Mexikói ügynökségnek.
Ha a reklámszakmában dolgozol és elmész egy társaságba, szinte biztosan lesznek olyanok, akik számon kérnek majd rajtad egy bomba jó reklámot – amit valószínűleg nem te találtál ki. “Te csináltad azt a reklámot, amiben karatézó apácák vannak?” vagy “Szerintem a legjobb reklám az, amiben az az autó átváltozik egy zoknivá. Az a tiétek?” Az esetek 99%-ban persze az a válasz, hogy NEM.
Nehéz leírni azt a csalódottságot és frusztráltságot, amit egy reklámszakember ilyenkor érez, hiszen mi minden tőlünk tehetőt megteszünk, hogy maradandót alkossunk. A többség ilyenkor csak nyel egy nagyot, majd áttereli a szót valami másra. Az alant lévő videó azonban egy másik alternatívát mutat be: egy okos ellentámadást. Egyszer próbáljátok ki Ti is!
A videó egy argentin reklámverseny, a Platina Ceruza promója.
Egy átlagos, Szulák Andrea gyomorpanaszaival, Puhl Sándor jó döntéseivel és egy matyával súlyosbított reklámblokkot végignézni sokszor tényleg büntetésnek tűnik, szerintem az egyik leghatásosabb vallatási eljárás lehetne a CIA szimulált vízbefojtásos technikája mellett. Nagyjából ez lehetett a CP+Bogusky egészen őszinte kampányának a kiinduló gondolata is, ami nem mellesleg az utolsó Burger Kingnek készített reklámjuk volt, hiszen az óriáscég szerződést bontott velük. Az ötlet egészen egyszerű. Indítottak egy kábelcsatornát, amelyen egy véget nem érő képsor látható, ami mindössze egy gusztusos, lángok fölött forgó Whopper szendvicsből áll. Ha valaki megkereste a csatornát, és legalább 5 percig nézte (illetve nézi, hiszen a kampány vasárnap estig tart) ezeket a képsorokat, akkor ajándék hamburgert kapott, amit átvehetett valamelyik hozzá közel lévő BK-ben.
Minél tovább nézi valaki a lángolt hamburgert, annál több Whoppert kap, 10 percnél már kettő, negyed óránál három jár, és így tovább. Ráadásul nagyon trükközni sem lehet a dologgal, mert ha elkapcsolunk a csatornáról, véget ér a móka, mint ahogy akkor is, ha nem teljesítjük a képernyőn időről időre feltűnő utasításokat (általában valamelyik gombot kell megnyomni). A hírek szerint Amerikában eddig nem kevesebb mint 135 500 órán keresztül nézték a reklámot a tévében, amiért a héten már 50 000 hamburger kupont osztottak szét, de ez a szám még nőni fog. Ti meddig bírnátok nézni, ha itthon is lenne ilyen kampány? Jól sejtem, hogy lenne, aki órákon keresztül is elnézegetné a pörgő-forgó hamburgereket?
Ha van márka Magyarországon, aminek a kommunikációja kényes dolog, az bizony a Pöttyös Rudi, amit a mai napig elképesztő rajongás övez. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy nem kevesebb mint 430 000 követővel övék az ország legnagyobb, márkához kötődő rajongótábora a Facebookon. A rudit szinte mindenki szereti, mindenki egy kicsit magáénak érzi. Az életünk része volt már 40 évvel ezelőtt is, és az lesz még sok-sok év múlva is. Több ez mint egy egyszerű édesség, egy darabka történelem ez, egy darabka az életünkből, amit büszkén nyomunk a gyerekeink kezébe, mondván apa és anya is ezt ette, mikor kicsi volt. Persze ez a fajta nosztalgia éppen annyira segíti, mint amennyire gátolja is a kommunikációt, mert a hagyomány bizony pillanatok alatt ódivatúsággá válik, ha rosszul nyúlnak hozzá.
A Pöttyös ezúttal éppen erre vállalkozott, amikor az ügynökségének megbízást adott az új kampányfilm elkészítésére. Válasszuk ketté a dolgot. Én a magam részéről nem rajongok az ilyen nosztalgiázó filmekért, amikben szinte lehetetlen már újat hozni. A Dreher volt az első, aki az "Egy nyelvet beszélünk" fősorral futó 2000-es kampányában (itt a link, 1:35-től megy a Dreher szpot) összeszedte ezeket az ikonikus dolgokat (a kivit még mindig héjastól eszed?), de a másik klasszik márka, a Vénusz is leforgatta a maga múltba révedő szpotját, amiben az olajjal készített ételek elkísérték a főhőst az élet nagy pillanataiban az óvodától az érettségiig.
A Pöttyös most úgy érezte, neki is kell egy ilyen, a gyökereket felidéző film. Én nem ebbe az irányba mentem volna, de ha már erre az útra léptek, azért a végeredmény nem lett rossz. Ügyes húzás volt a Quimby behúzása, ezzel már alapból egy csomó Quimby fanatikust megvettek, és egy kicsit maibbá tették az egészet. A szpot is ügyesen van összerakva, látszik, hogy akészítők (beleértve a rendezőt, stylistot is) nagyon odafigyeltek a részletekre, a Makk Marcis pólótól kezdve a Simson Schwalbéig mindenki talál magának valami szerethető részletet. Aztán persze jönnek a költői túlzások, a koncerten elharapdált ruditól kezdve a "közben ő is apa lett" kissé lapos sztorilezárásig, de az összhatás még így is kellemes, talán csak a kissé túlzásba vitt fényelés ront rajta egy kicsit. Nektek hogy tetszik? Ha kellemes melegséggel tölt el benneteket a Moszkva tér (akarom mondani Széll Kálmán tér) és a Balaton látványa, akkor adjatok magas pontszámot, ha nektek már sok a nosztalgiából, akkor keresgéljetek az alacsonyabbak között.
Két okból esett a választásom az alant lévő reklámra: egyrészt mert még sosem hallottam a Nemzetközi Sorompó Átkelő Napról (??), másrészt mert a szpot gyönyörű fricskát mutat az átlagos és nyálas image filmeknek – az eleje akár egy multivitamint is népszerűsíthetne. A reklám célja egyébként az, hogy felhívja az emberek figyelmét a biztonságos vasúti átkelésre. "Bár a közúti baleseteknek csupán 2 százalékát teszik ki ezek a szerencsétlenségek, de a vasúti balesetek közel harmada történik az átkelőknél" – áll az infó a szervezet honlapján. De nem is szaporítom tovább a szót, inkább nézzétek meg inkább ti is a reklámot!
Bár a legfrissebb adatok szerint Amerikában valamelyest már kezd alábbhagyni a facebook őrület, és az utóbbi hónapokban ha nem is jelentősen, de csökkent az új csatlakozók száma, azért az vitathatatlan, hogy Zuckerberg barátunk agyszüleménye még mindig az egyik legkedveltebb hely a neten, ha a kapcsolatokról. A facebookban a legjobb dolog, hogy egy kupacon vannak a barátaink, és bármi fontos történik velük, arról azonnal értesülhetünk, vagy éppen fordítva. Nem csoda, ha erre már egy kisebb iparág is épült, és a barátok képei kezdenek felkerülni a legkülönfélébb ajándéktárgyakra. Ebben a témában nehéz újat mutatni, de azért hogy valaki épp a facebook ismerőseinek képét varrassa magára, azért még szenzációszámba ment.
Nem csoda, ha a Social tattoo című filmecske, amelyben a főhős épp 152 barátjának profilképét tetováltatta magára, hamar körbeszaladt a netet, pillanatok alatt elérve a 2,5 milliós nézettséget. Sokan már az első pillanatban reklámra gyanakodtak, és nem véletelenül. Az akcióról kiderült ugyanis, hogy hoax, és a filmet valójában a holland Pretty Social nevű, a haverok facebook profilképeit különféle ajándéktárgyakra nyomtató honlap vírusfilmjéről van szó, amit kifejezetten azzal a szándékkal készítettek, hogy az online bolt körül csapjanak vele egy kis felhajtást.Mit mondjak, sikerült nekik. De ha már itt tartunk. Ti hol tudnátok elképzelni ezt a megoldást? Mi lenne az a szint, ahol még szívesen látnátok ezt a fajta profilképes ötletet? Megállnátok a bögrénél vagy jöhetne akár egy a barátok képeivel díszített vécéülőke is?
Nem, ebben a bejegyzésben nem a hazai bankok sajtóhirdetéseinek jogi szövegeiről lesz szó, hanem egy egész ügyes reklámötletről, amelynek során a történelemben először nem nagyobb, hanem kisebb lett a hirdetett márka logója! Nem tudom, hogy csusszanhatott át a Gillette hatpengés borotvához szokott marketingesein ez az új kampány, lehet, hogy épp az új, 32 foggal mosolygó, kidolgozott, meztelen felsőtestű reklámfőhős kiválasztásával voltak elfoglalva. A lényeg, hogy hosszú idő után egy értékelhető ötlettel állt elő a világ egyik legnagyobb hirdetője.
Hogy a férfi célközönség számára egyértelművé tegyék, ők értenek legjobban a szőrszálakhoz, ez egyszer úgy döntöttek, nem egy hangzatos reklámszövegben mondják el, mennyire innovatívak ők ott a makkhármas központban, hanem - szentségtörés! - egy ötlettel bizonyítják azt. Ennek eszköze konkrétan egy szőrszál lett, amelyet a reklámtörténelemben először reklámhordozóvá változtattak azzal, hogy egy speciális eszközzel belegravírozták a szöveget, amely az új, Proglide pengék precizitását emelte ki. A hírek szerint a Guinness épp hitelesíti a kísérletet, és ha az illetékesek nem lesznek szőrszálhasogatók, hivatalosan is ez lesz majd a világ legkisebb hirdetése.
Ha fel akarod hívni az emberek figyelmét egy fontos társadalmi problémára (és nem akarsz meztelenkedni), érdemes belehelyezni őket egy számukra idegen szituációba, ahol talán másképp látják majd a dolgokat. Ezt a mechanizmust követte a svéd Save the Children is, amely mint az a nevéből is kiderül, gyermekek megsegítésével foglalkozik. A segélyszervezet létrehozott egy weboldalt, ahol a látogatók szó szerint újjászülethetnek. A felhasználók véletlenszerűen (de a jelenlegi születési statisztikák alapján) megszülethetnek valamely más országban, annak minden bajával. Én például Pakisztánba születtem, ahol a lakosság fele analfabéta, az ötöde alultáplált és a gyermekek gyakran bűncselekmények áldozatai lesznek. Ha valakinek megszólal a lelkiismerete és megteheti, akár sms-ben is adományt küldhet az ottani kicsiknek. Remélem sokan meg fogják tenni! Katt a képre és szülessetek ujjá!
Egy szenzációs videó kering a neten, amely úgy terjed a Youtbue-on, mint óvodában a vírusos hasmenés. A BMW Canada filmje az M1-es Cupét népszerűsíti és pár nap alatt máris több százezres nézettséget ért el. A videóban tanúi lehetünk, amint egy BMW betonfalakon hajt át. Na persze, nem a romboláson, hanem a precizitáson van a hangsúly; a sofőr ugyanis előre kifaragott lyukakon száguld és driftel át. A kampányt azok rendezték, akik az életnagyságú Hot Wheels ugrató filmet is forgatták. Nem vagyok benne teljesen biztos, de szerintem nem igaziak azok a betonfalak. Ti mit gondoltok?
Ejnye na, de pajzánok ezek a hazai reklámosok. Ha fürdőszobáról van szó, azonnal valami sikamlós poén jut az eszükbe. Sokak emlékezetében még élénken él az "Otthonában felállítjuk!" fősorral futott hidromasszázs kampány, amelyről egy csak a leglényegesebb pontokon eltakart hiányos öltözetű hölgy mosolygott ránk, de itt az addicton is írtam a Wellis jakuzzis reklámjáról, amelyen egy kövér szakállas fickó pezsgőzött egy csokor lánnyal, akik "Nem a pénzért szerették". Ezt a szép sort folytatja most a Riho nevű fürdőszobamárka, ami egy első pillantásra messziről ártatlannak tűnő poszterrel hirdeti magát. Pedig a kép cseppet sem ártatlan, mivel a kádban kéjesen elnyúló nő lába helyén egy szőrös férfi láb látszik, amelynek gazdája a víz alá bukva szerez éppen örömöt a kád tulajdonosának.
Ezzel kapcsolatban két kérdés merült fel bennem, mint kádból a gumikacsa. Az egyik, hogy a nemzet gyermekeinek egészséges lelki fejlődése felett őrködő ÖRT hogy értelmezte az említett jelenetet, és vajon beleegyezését adta-e a megjelenéshez. Félreértés ne essék, engem nem zavar a jelenet, csak jó lenne tudni, mi az irányelv a fürdőszobai szexjelenetekkel kapcsolatban. A másik kérdés, hogy vajon mennyire etikus lelopni egy nemzetközileg ismert és sikeres Axe kampányt, és hogy a megrendelő tudott-e róla, vagy éppen úgy, mint a Plazmamédia korábbi kampányánál, a lelkes grafikus (esetleg ügynökség) merített "ihletet" az eredeti műből.
Ha már szó esett a legutóbbi postban a meztelenség reklámokra gyakorolt áldásos hatásáról, meg kell említenünk egy másik fontos manipuláló elemet is: a kisbabát. Az érzelmi befolyásolás pelenkában járó nagykövetét már régóta használják a kommunikációs szakemberek – legyen szó politikáról vagy reklámról. Szerencsés helyzetben van a Pampers, hiszen a pelenkagyártó profiljából adódóan kénytelen ezeket a kicsi szereplőket újra és újra használni, s ezáltal az érzékeny női szíveket megdobogtatni.
Bár nem vagyok érzékeny nő, a Saatchi & Saatchi által készített Pampers spot engem is nagyon megérintett. A szép jelenetekkel és baromi jó copyval operáló film gyönyörűen mutatja be a gyermekáldás csodáit. Ajánlom kicsiknek és nagyoknak, srácoknak és lányoknak, anyáknak és apáknak!
